Jézus Mária, dalnokok!

A háromtagú zsűri olyanokat ejtett ki, akik tudtak énekelni, s olyanokat juttatott tovább, akiknek esélyük sem lesz megasztárnak lenni. Már csak azért sem, mert ahhoz némi kiállás is kell. Nos, ilyen „kiállós” versenyzőt jó, ha egyet-kettőt láttam, de ez legyen az ő dolguk.
Hanem ez az élő közvetítés... Nagyon remélem, hogy a TV2 vezetősége ráébred, egy kutyáról lenyúzni egy-két bőrt még hagyján, de négyet... S azt is remélem, hogy arra is rádöbbennek, annyira nem szabad lenézni a nézőket, mint teszik, tették.
No, mi is a bajom? Hát van „dögivel”.
Hogy Soma és Eszenyi – azaz a régi és a mostani zsűritagok szakmailag fényévnyi távolságra vannak egymástól, hát istenem, nem lehet mindenki remek zenész, előadó, zeneszerző, ez igaz. De mitől zsűritag Eszenyi Enikő, aki tőlem lehet remek színész, ám amit szombaton művelt, azt nevezzük egyszerűen ripacskodásnak, merthogy az volt. Egyetlen szakmai megállapítást nem tett, s ha valaki egy énekversenyen azért kerül kedvező helyzetbe, mert éppen Debrecenben született, akkor... hajrá debreceniek!
Nehogy azt higgye valaki, hogy Fenyőnek voltak szakmai észrevételei. Amiként Mester Tamás is eljátszotta a ... mit is? Hogy ő zsűritag, de hogy egyszer is észrevételezték volna akár ketten is, hogy bizony szinte egyetlen versenyző sem volt, aki ne énekelt volna hamisan. Ha nem is végig a dalban, amúgy olykor-olykor, itt-ott, sajnos elég gyakran hamiskásan (bődületes hamisan és kevésbé hamisan) danolásztak ők, tizenöten. Nem értem. Ott nem hallatszik, csak a televízióban?
Friderikuszról elhiszem, hogy készült a zsűrizésre, mert ő ilyen fazon. Felkészületlenül soha, sehová. Csak azt a végig fanyalgó arcát ne láttam volna! Merthogy annyi udvariasság akkor is kell egy zsűritagnak, hogy tegyen úgy, mintha értékelné (és érdekelné is) a produkciót, s nem kell(ett volna) úgy viselkednie, mint mindentudó Janika, aki azért (tudomásom szerint) még egyetlen dallamot sem rögzített saját hangon énekelve. Hogy aztán mit értékelt a 13 éves és a 14 éves kislány produktumán, azt soha nem fogom megtudni. A kicsi lány – meg ne haragudjon érte – végigrikoltozta a dalt, a vietnami kislány pedig olyan hamis volt, hogy csak lehalkítva lehetett élvezni előadását.
Nem vagyok kritikus, legfeljebb zenész voltam ifjú koromban, így némi hallás „szorult” belém. Ha már a mi Sándorunk megengedhette magának, hogy azt mondja a 29 éves lánynak, amit mondott (s aki egész jól énekelt a sok tovább juttatott elviselhetetlen között), engedtessék meg nekem azt mondani, ez a zsűri itt és most arról tett tanúbizonyságot, hogy egyszerűen nem érti, körvonalakban sem tudja, elképzelései sincsenek, miért is van ott.
És akkor még alig szóltam a produkciókról, Tilláról és műsorvezető(nek nevezett) társáról. Ezt meghagyom a lap kritikusának.
Parraghy Zoltán, Mezőtúr

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!