Minden 18. percben halált okoz&

Az „Egy nő igaz története” rendkívül megrázó, hiszen alapját valódi események adják. Főszereplője egy fiatal pár, Anna ötletére kamerával rögzítik mindennapjaikat, arra azonban nem gondoltak, hogy „filmjükbe” váratlan, tragikus esemény is kerül. Annáról kiderül ugyanis, hogy méhnyakrákos. Úgy dönt, nem kapcsolja ki a kamerát, hogy történetét másoknak is megmutathassa, így felhívva a figyelmet az évente nők millióit érintő problémára. A film tanít, közben válaszokat keres arra, hogyan éli meg egy nő, hogy veszélybe kerül a nőiessége? És a drámát hogyan éli meg a férfi? Azt, hogy ha kitart imádott társa mellett, akkor lehet, már soha nem lehet gyerekük? Hogyan éli túl, vészeli át egy kapcsolat azt a nehéz időszakot, bizonytalanságot és félelmet, amikor minden, amit felépítettek, összeomlani látszik? A megható, olykor megrázó képsorokon keresztül a néző betekintést nyerhet Anna történetébe, és maga is elgondolkodhat azon, vajon eleget tesz-e saját egészségéért.
A filmvetítést követő kerekasztal-beszélgetésen Marsi Anikó riporter, a film egyik főszereplője, Regős Judit szociálpszichológus, Iványi Marcell és dr. Koiss Róbert onkológus-nőgyógyász, a film orvosa vett részt. Azt, hogy a készítők sikerrel jártak, mi sem bizonyítja jobban, minthogy a beszélgetés után záporoztak a kérdések. Marsi Anikó megrázó statisztikákat citált: a méhnyakrák a nők körében a 2. leggyakoribb daganatos megbetegedés, „csak” Európában minden 18. percben egy nő halálát okozza. Magyarországon évente 1200 esetet regisztrálnak és a kezelések félezer hölgy életét már képtelenek megmenteni.
Koiss Róbert doktor hangsúlyozta a szűrés fontosságát, ugyanis hazánkban mindössze a nők 35 százaléka jár rendszeresen a rákmegelőző állapot felismerését célzó nőgyógyászati szűrésre! Az onkológus-nőgyógyász elmondta, hogy a szűréssel és a nemrég forgalomba hozott védőoltás-együttessel a méhnyakrák előfordulása csaknem teljes mértékben csökkenthető. Szó volt a védőoltásról is, ami a méhnyakrákért felelősségre vonható HPV-vírus két leggyakoribb rákkeltő törzs – az összes méhnyakrákos eset több mint 70 százalékáért a HPV 16 és 18 felelősek – ellen nyújt védettséget. A további kockázat a szűréssel elkerülhető. Sajnos a HPV-vírusról még mindig hiányosak az ismereteink, annyit azonban már tudnak, hogy csaknem 100 típusa létezik, amiből 50 nemi úton terjed. A HPV típusait rákkeltő képességük szerint két csoportra osztják: az egyik a magas és alacsony kockázatú csoport, a másik, amiről jelenleg még nem tudják, mekkora esélylyel okoznak rákot, ha okoznak egyáltalán. Tartós fertőzöttségnél – legyen szó bármelyik típusról is – a HPV kóros sejtelváltozást idézhet elő. Ugyanakkor nem feledhető, hogy a HPV-fertőzés nem egyenlő a rákkal, annak kialakulásához többéves fertőzöttségre van szükség. Az onkológus elmondta, hogy a vírus bőr-bőr kontaktus útján terjed, így minden szexuálisan aktív nő potenciálisan veszélyeztetett.
Regős Judit szerint a kultúra fogalmába mára az egészségkultúrának is ott lenne a helye. Hangsúlyozta, vannak megelőzhető betegségek és mind magunkat, mind gyermekeinket meg kell tanítanunk arra, hogy ha szeretjük, ha nem, ha félünk, ha nem, a szűrés saját és hozzátartozóink élete, egészsége miatt mindennél fontosabb.
A méhnyakrákról tudni kell, megelőzésének elsődleges módja, hogy védőoltással kizárjuk az onkogén HPV-fertőzés lehetőségét, ami a kóros sejtek növekedését idézheti elő a méhnyakon. A hámelváltozások egy részéből ugyanis évek alatt méhnyakrák alakulhat ki. A másodlagos megelőzés a rákmegelőző állapotok szűrése, amiről azért tudnivaló, hogy a méhnyakrák kialakulásáért felelős tartós HPV-fertőzést a szűrés még a szűrőprogramot működtető országokban sem előzi meg teljesen, igaz szép eredmények érhetők el vele. A méhnyakrák megelőzésének része egy olyan védőoltás alkalmazása, amelynek köszönhetően elkerülhető az onkogén HPV okozta első fertőződés, és amelyik szűréssel kombinálva alkalmazandó.
 Az ember nem tudja „elkapni” valakitől a daganatos betegséget, de néhány rákkeltő vírus által okozott fertőzés bizonyos rákos kórképek kialakulásával összefüggésbe hozható. Mára lehetővé vált a speciálisan egy daganatféleségtől – a méhnyakráktól – védő új oltóanyag alkalmazása. Az oltás úgy hat, hogy a humán papilomavírus (HPV) rákkeltő típusai okozta, esetlegesen méhnyakrákot előidéző fertőzést megakadályozza.
A serdülőkorú nők oltása és a háromévente végzett méhnyakrákszűrése együttesen 94 százalékkal (!) csökkentené a méhnyakrák- előfordulási gyakoriságot ahhoz képest, ha ugyanez nem történne meg. A méhnyakrák elleni védőoltásoknál a teljes oltási sor három adagból áll, az 1. és a 3. adag között fél évnek kell eltelnie. Tudni való, hogy ezek a védőoltások receptkötelesek, a háziorvos, a házi gyermekorvos, illetve a nőgyógyász beadhatja annak, aki kéri. Célszerű oltani a szexuális életet még nem élő serdülőket éppúgy, mint az aktív szexuális életet élő, természetes fertőzésen már (akár) átesett nőket is.
Az októberben Magyarországon is megjelent méhnyakrák elleni védőoltást 26-55 éves korú hölgyeken is vizsgálták. A védőoltás felvétele előtt negatív citológiai lelet is szükséges, ami egy éven belül bármikor készült. Az oltás után a rendszeres szűrést ugyanúgy folytatni kell!
Krasznai Éva

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!