Ugor–török háború

Nagy Sándorné budapesti és Kele Dániel szegedi olvasónk egyaránt a magyar nyelv eredetének kutatásáról írt levelet. Kérésükre Domokos Péter nyelvész tudományos munkái és a Wikipédia internetes lexikon segítségével összefoglalom a finnugor nyelvrokonság elméletének történetét. A finnugor nyelvrokonságot itthon először  Szamosközy István történetíró vetette fel a 16. században. 1671-ben azután Georg Stiernhielm svéd tudós írt tanulmányt a lapp, észt és finn nyelv hasonlóságáról, illetve a finn és a magyar hasonló szavairól. A lapp, finn és magyar nyelvet Leibniz közös eredetűnek tartja. 1717-ben Olaf Rudbeck svéd professzor több mint száz szóegyezést talált a finn és a magyar között.
A finnugor elmélet tudományos kutatásának kiindulópontja Sajnovics János 1770-ben megjelent latin nyelvű tanulmánya volt, Sajnovicsot Hell Miksa, a bécsi udvari csillagvizsgáló vezetője kérte fel, hogy legyen segítője egy északi expedícióban. A csillagászati megfigyelések szüneteiben tanulmányozta Sajnovics a lappok nyelvét és életét. Hazatérése után nyelvészeti tanulmányokkal többé nem foglalkozott.
A finnugor elmélet elterjesztésében Budenz Józsefnek volt óriási szerepe. Budenz a finnugrisztika legnagyobb magyarországi szaktekintélyének számított. A finnugor nyelvrokonság elmélete többek szerint az osztrák hatalmi-politikai célok érdekeit, a magyar nemzeti büszkeség letörését célozta. Magyarországon a 18. századig a magyarság hun eredetének elmélete volt elfogadott. A magyar közvélemény ellenállással fogadta a kizárólagos északi rokonság gondolatát, mivel sokak szerint ez egyben a magyar múlt meghamisítását is jelentette. Kinek kell a halszagú rokonság? – tették fel a kérdést.
Napjainkban a tudósok elhatárolják a nyelvi és a genetikai rokonságot. A nyelvi bizonyítékok csak az előbbit igazolják. 
A magyart rokonították a sumérral, a japánnal, és sok más nyelvvel, ám a legnagyobb tábora a török elméletnek volt. Vámbéry Ármin 1869-ben megjelent Magyar és török–tatár szóegyeztetések című tanulmánya nyomán kirobbant az ugor–török háború, amely szerencsére csak nyelvtudományi vita volt. Budenz és társai cáfolatai után végül Vámbéry elállt elméletétől, mely szerint a magyar török eredetű nyelv volna. Vezető tudósok a finnugor elméletet azóta sem vonják kétségbe.
Továbbra is várom leveleiket, hozzászólásaikat az editor@mediacom.hu címre, vagy a szerkesztőségbe.         Kiss Róbert Richard

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!