Az OTP Életjáradék Zrt. megújította Programját: haszonélvezeti jogot, nagy összegű előleget és inflációkövető havi járadékot kínál a 65 év felettieknek a lakóingatlan tulajdonjogáért cserébe úgy, hogy a szerződött ügyfelek továbbra is otthonukban és megszokott környezetükben élhetnek.
Mi a különbség a haszonélvezeti jog és a lakhatási jog között?
– A haszonélvezeti jog előnye a lakáshasználati joggal szemben, hogy a lakóingatlan élethosszig tartó zavartalan használatán felül az ingatlan bérbe is adható. A haszonélvezeti jogot az életjáradéki piacon jelenleg egyedül az OTP Életjáradék Zrt. biztosítja szerződött ügyfelei részére, akik így pluszjövedelemhez juthatnak a havi járadékon felül.
Mennyi lehet a szerződéskötéskor kifizetett egyösszegű előleg?
– Az egyösszegű előleg a lakóingatlan forgalmi értékének maximum 45%-a lehet, a jelentkező és a felajánlott lakóingatlan egyedi paramétereinek függvényében.
Összevonható-e két ingatlan, ha csak akkor lesz az érték hétmilliós?
– A felajánlott lakóingatlanokra vonatkozó feltételek egyike, hogy minimum 7 millió forint forgalmi értékűnek kell lennie minden egyes ingatlannak. A lakóingatlannak ezen kívül a szerződő felek 100%-os tulajdonában kell lennie, és fontos, hogy az elfogadási körbe tartozó 604 települések valamelyikén helyezkedjenek el.
Lakótelepi lakás beszámítható-e?
- Igen, amennyiben a lakás az elfogadási körbe tartozó települések valamelyikén található és a többi ingatlanra vonatkozó feltételnek is megfelel.
Ki fizeti az ügyvédi költségeket?
- Az OTP Életjáradék Program esetén a jelentkezés és a szerződéskötés kapcsán felmerülő költségeket, így az ügyvédi költségeket is az OTP Életjáradék Zrt. fizeti.
A bútorokat, hogy vihetik majd el az örökösök?
– Az ügyfeleknek a szerződéskötéskor meg kell nevezniük azt a természetes személyt, akinek, mint hagyatéki felelős őrzőnek a járadékszolgáltató, azaz az OTP Életjáradék Zrt. jogosult és köteles a járadékosok halálát követően átadni az ingatlanban lévő ingóságokat, amelyet a szerződésben rögzített felelős őrző szabadon elvihet. Ennek részleteit az Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF) tartalmazza.
Ha a férj 72, a feleség 75 éves, mi lesz, ha egyikük előbb meghal? A másik maradhat-e? Ha maradhat, kapja-e a férj járadékát tovább?
– Az OTP életjáradéki szerződés értelmében a feleket élethosszig tartó haszonélvezeti és életjáradéki jog illeti meg. Amennyiben az egyik fél előbb elhalálozik, a másik felet a szerződés szerinti azonos jogok illetik meg, így élete végéig a lakásban maradhat, és ugyanazt a teljes havi járadékot kapja, amit a másik féllel közösen kapott.
Mi alapján lehet kiszámolni a járadék havi összegét?
– A havi járadék összege több tényezőtől függ, például a jelentkező(k) életkorától, a lakóingatlan forgalmi értékétől és az egyösszegű előleg mértékétől.
Lehet-e fix időre kötni a szerződést, nem élethosszan, hanem pl. tíz évre, és ha idő közben meghalok, a maradék örökölhető-e?
– Erre is van lehetőség, az úgynevezett „60-as megoldás 70 év felettieknek” nevű konstrukcióval, amelyet 70 év felettiek vehetnek igénybe. A konstrukció lényege, hogy a lakóingatlan forgalmi értékének 60%-át kapja meg az ügyfél, amelynek jelentős része 40, 45, vagy 50%-a a szerződéskötéskor, a fennmaradó rész pedig havi részletekben, meghatározott idő alatt kerül kifizetésre. Ennek a szerződésformának az előnye, hogy az ügyfél élete során esetlegesen ki nem fizetett összeg az örököst illeti meg.
Az életjáradékról az OTP Bankfiókon kívül hol lehet további információt kapni?
– Az OTP Életjáradékról további információ a 06-40/366-600 helyi tarifával hívható telefonszámon kapható. A jelentkezőket a társaság területi képviselői tájékoztatják és segítik az ügymenet során. Emellett igen népszerűek az érdeklődők körében az OTP Életjáradék nyílt napjai. A következő nyílt nap 2008. november 12-én lesz az OTP Életjáradék budapesti központjában, amelyről bővebb információ a 472-2906-os budapesti telefonszámon kapható.
P. É.