Másfél év alatt a magyar háztartások áruvásárlási hitelállománya 105-ről 73 milliárd forintra csökkent, mondta lapunknak a kereskedők szövetségének vezetője, ami arra utal, hogy az elektronikai áruk piacán már jóval a mostani világgazdasági válság előtt megkezdődött az elbizonytalanodás. Az ágazat kis boltjainak nagyjából az egyhatoda tönkrement, de az egyik legnagyobb áruházlánc ügyvezetője is a piac zsugorodásáról számolt be: a drágább termékek iránt nyár óta látványosan csökkent a kereslet, csak az LCD-tévék, a laptopok és a szolid árú mobiltelefonok eladása mérséklődött enyhébben. A „fehér” elektronikában nincs kivétel, itt általános, a nagyjából 15 százalékos visszaesés. A szakértők többsége a karácsonyi forgalomtól sem vár föllendülést az elektronikai piacon.
– Csak két éve alapítottam meg az elektronikai cikkeket kínáló cégemet, és az első évben még szinte teljesen ismeretlen volt, így az idei forgalom ugyan nagyobb lesz a tavalyinál, de az már biztos, hogy messze elmarad attól, amit vártam – így Wollner Péter, a pesti Elektrománia Kft. ügyvezetője. – Az esetek 98 százalékában internetes megrendelésekre szállítjuk házhoz a szórakoztató és a háztartási elektronikai készülékeket, de az eddigiek alapján úgy tűnik, idén legalább 25-30 százalékkal kevesebbet, mint amennyire januárban még számítottam. Év eleje óta érezhető a visszaesés: hűtőszekrényekből például a negyedével kevesebb kelt el, klímaberendezéseket alig tudtunk eladni, és még a labdarúgó Európa-bajnokság, sőt a pekingi olimpia se lendítette fel az LCD-tévék forgalmát. Igaz, meglepő volt, hogy ezekből szeptemberben egy kicsit több kelt el, de fogalmam sincs, miért. Terveztük, hogy hitelre is fogunk értékesíteni, meg is állapodtunk két bankkal, de eddig csak a készpénzzel fizetőktől fogadtunk el megrendeléseket. S ahogyan alakul a világgazdasági és a hitelezési helyzet, valószínűleg egy jó ideig még nem lesz hitelre vásárlónk. Abban viszont reménykedem, hogy a november-december talán lendít valamennyit az üzletmeneten, mert a várthoz képest a mínusz 25-30 százalék nem lenne sikertörténet. Ha ebbe még tönkre nem is menne a cég, de a profit nagyon „vékony” lenne.
Az iméntiektől eltérő képet vázolt felSzánthó Balázs, a Media Markt koncepciómenedzsere. Ezt mondta lapunknak: – Áruházaink forgalmában nem tapasztalható visszaesés, ami valószínűleg a mostani nagy sikerrel futó akciós ajánlatainknak is köszönhető. A jövővel kapcsolatosan nem szeretnénk találgatásokba bocsátkozni, de pozitívak a karácsonyi várakozásaink. Elképzelhető, hogy nagyobb lesz a kisebb értékű termékek iránti kereslet, de még ez sem biztos, hiszen a szórakoztatóelektronikai termékek áresése folytatódott az elmúlt évben is. Tavaly a megszorító intézkedések hatására sem „maradt el” a karácsony, és szerintünk idén sem fog.
– Az áruhiteleink száma idén az első 6-7 hónapban kismértékű növekedést mutatott, ám elsősorban azért, mert a hitelfinanszírozók között átrendeződés történt, s megnőtt a szerepünk, átvettük néhány más hitelező szerepét – így Lendvai János, a Magyar Cetelem Bank vezérigazgatója, aki az áruhitelpiacon vezető bankjuk részesedését 35 százalék körülire vagy még többre becsüli. – Ám ezzel együtt is úgy gondolom – mondja –, hogy az áruhitelezés volumene összességében nem nőtt az év első felében. Augusztusban és szeptemberben viszont az előző évihez képest érzékelhetően, öt százalék körüli mértékben csökkent az áruhitel-kihelyezésünk. Ennek kisebb részben az volt az oka, hogy kevesebben is kértek hitelt, nagyobb részben pedig az, hogy a hitelvizsgálat feltételeit szigorítottuk, mert nem akartunk vállalni már kockázatosabb ügyfeleket.
A bankvezér szerint a hitelek fedezetével a jövőben sem lehet gondjuk: – Forintban nyújtjuk az áruhitelt, és forintból is refinanszírozzuk. A fedezet dolgában azért is biztonságban érezhetjük magunkat, mert anyabankunk, a BNP Paribas az egész mostani válságban csak viszonylag kis mértékben érintett, és nagyon óvatos politikát folytat, így azt hiszem, ahogyan most sincs, úgy a jövőben sem lesz refinanszírozási problémánk. Nem vagyok jós, de idén, a tavalyi tapasztalatok alapján arra számítok, hogy ismétlődni fog a múlt karácsonyi helyzet; akkor a csendes, a korábbi évek hasonló hónapjaihoz képest visszafogott október és november után decemberben volt egy rövid hiteligénylési csúcs, amikor az emberek közül sokan rájöttek, hogy mégis vásárolni akarnak. Azt hiszem, 1-2 hétig tart majd idén is a decemberi csúcs, ám ez nyilván nem fogja ellensúlyozni a korábbi hónapok kiesését.
– Aki megnézi a Központi Statisztikai Hivatal kimutatásait, azt látja: az elmúlt bő másfél évben a tartós fogyasztási cikkek forgalma, az eladott áruk mennyisége csökkent; a kiskereskedelem egészében 3-4 százalékkal, az elektronikai árucsoportban pedig még jobban, úgy 5-6 százalékkal – fejtegeti Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. – Ez a piac már eddig is nehéz helyzetben volt és nemcsak a hitelek miatt, hanem azért is, mert a vásárlónak a gázszámlát akkor is ki kell fizetnie, ha lejjebb csavarja a fűtést, az alapvető élelmiszereket is meg kell vennie – csak halkan mondom: azokból is valamivel kevesebb fogyott –, és spórolni azon tud, ha az autót, a tévét, a fridzsidert nem cseréli ki. Emiatt a villamos háztartási készülékeket áruló 4407 bolt közül 790, zömmel kis üzlet húzta le idén a redőnyt, s ha a nagy hálózatok nem is rendültek meg, azért már ők is érezték a visszaesést. És most jön még a „fekete-leves”! A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a magyar háztartások áruvásárlási hitelállománya másfél év alatt 105-ről 73 milliárd forintra csökkent, s az elektronikai termékek körét tipikusan ilyen hitellel veszik. Mi várható? Megnehezül a hitelfelvétel az állam, a vállalkozás és a háztartás számára egyaránt. Mind a három számít. Ha az állam a költségvetési hiányt nehezebben tudja pótolni – nálunk ez így működik –, akkor vissza kell fognia a vásárlóerőt. Ezért egyre kevésbé fog nőni a teljes fogyasztás. Ha a vállalkozás nehezebben kap hitelt, amelyből az árubeszerzést is finanszírozza, és a törlesztés idejére nem adja el az árut, akkor nem tudja visszafizetni a hitelt és elbukik. S ha a vásárló nehezen jut hitelhez, akkor kénytelen lesz kevesebbet venni. Ördögi kör ez. Ráadásul a nemzetgazdaság abban is érdekelt, hogy a lakossági betétállomány megfelelő szinten legyen, mert a bankok abból is finanszíroznak sok hitelt. Tavaly reménykedtünk, hogy legalább karácsonykor emelkedik a kiskereskedelmi forgalom volumene, de az előző évi karácsonyhoz képest 3 százalékkal visszaesett. Ez még azon is meglátszott, hogy a kirakatok tele voltak akciós
táblákkal, ami karácsony táján nem jellemző. Sajnos nagy az esélye, hogy a tavalyi gyenge karácsonynál is gyengébb lesz az idei. A válságot kísérő bizonytalanság a legnagyobb gond: az, hogy még nem tudni, meddig tart, és milyen mély lesz; hány vállalat, cég bocsát el embereket, és mennyivel csökken majd emiatt a vásárlóerő. Mi, kereskedők persze azért szurkolunk, hogy minél kevesebbel…
(vasvári)
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!