A világgazdaságot megrendítő és hazánkat is veszélyeztető pénzügyi
válság idején különösen fontos a körültekintő, megalapozott döntések
előkészítése és valóra váltása. A parlamenti pártoknak csak
összefogással lehet jó döntéseket hozni és valóra váltani.
Az elmúlt évtizedekben számtalan alkalommal igyekeztem Széchenyi István azon gondolatait, cselekedeteit segítségül hívni, amelyek gyógyírt jelenthetnek gondjainkra. „Ki helyén áll, annak mindig marad lehetősége idejét jóra fordítani” írja a legnagyobb magyar gróf Zichy Edmundnak. Most különösen fontos ez az üzenet a politika mezején is.
Széchenyi Naplójában 1847. augusztus 21-én feljegyzi: „Behízelgem magam, hogy meghallgathasson Jenny Lindet Zsófia főhercegnő. Koldulnunk kellett, vagy kell egy millióért, koldulnom kell a Duna-part szabályozásáért, koldulnom a Kisfaludy gőzhajó megépítéséért, koldulnom a Pannónia gőzhajóért. Ó önmegtagadás”. Jó lenne, ha a pártok képviselői a haladás érdekében hasonlóan gondolkodnának. Vajon hazánkban a jelenlegi válsághelyzetben mindegyik párt vezetője képes-e a haza javát szolgáló önmegtagadásra „a koldulásra”? Vajon belátják-e a politika szereplői, hogy az ilyen önmegtagadás tekintélynövelő is, igazi embert formáló cselekedet?
Széchenyi István számtalan országgyarapító tervét sértő módon bírálták ám ő ennek ellenére kitartott azok mellett. 1848. február 10-én feljegyzi: „Nahát, a Széchenyi! Látták azt a térképet a pókhálóval? Közlekedési javaslat és középen ő a pók, amely az ország vérét szívja” idézi Zichy Edmund gondolatait. Széchenyi ennek ellenére megvalósította egyik legnagyobb tervét, a közlekedés fejlesztését.
Közismert, hogy Széchenyi milyen ellenszenvvel fogadta Kossuth elképzeléseit. Számtalan írásában fellelhető Kossuthtal szemben megnyilvánuló véleménye, ennek ellenére 1848. március 15-én megfogalmazza „Mit lehet tenni? Batthyány Lajost és Kossuthot kell támogatni. Hallgatnia kell minden gyűlölségnek, ellenszenvnek, minden becsvágynak”.
A reformer Széchenyi, aki azt tanította „hozzátok rendbe a vén házat, tisztítsátok meg a szennytől, mely körülveszi. Az érintettek nem végezték el ezt. Kossuth és társai pedig jobbnak látták felgyújtani”. Március 19-én azonban már azt veti papírra, hogy „gyerünk, gyerünk amilyen gyorsan csak lehet. Én nem akartam ezt a sebes tempót. A ti művetek ez”. A hazánkat is veszélyeztető világgazdasági, pénzügyi krízist csak akkor tudjuk eredményesen felszámolni, ha hallgatásra bírjuk a gyűlölséget, az ellenszenvet és a becsvágyat.
Dr. Takács Imre, Hajdúszoboszló
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!