Természeti és lelki depressziók

A szakember szerint nem nőtt hazánkban a depressziósok száma az elmúlt 10-15 évben. Ugyan egyre több a feladat, a modern kor növekvő elvárásai sok új stresszforrást jelentenek, de az egyén feldolgozási képességétől is nagyban függ, hogy ki hogyan birkózik meg a mindennapok problémáival. – Ez a képesség tanulható; stresszkezelő tanfolyamok működnek és minden pszichoterápia fejleszti az egyén megküzdő stratégiáit is, amik segítségével könnyebben vehetjük az akadályokat – véli dr. Fenyák Edit pszichiáter. – A nők habitusuknál fogva könnyebben kérnek segítséget és a depresszió tüneteit is egyszerűbb náluk felismerni, mert típusosabbak, mint a férfiaké. A női depresszió tünetei a szomorúság, a levertség, az érdeklődés és az örömforrások  elvesztése, a bűntudatérzet, a megváltozott étvágy és az alvászavar. Az erősebb nem többnyire inkább testi tüneteket mutat depresszió esetén, mint a fej- és hasfájás, a szexuális zavarok; gyakori az agresszív viselkedés, az önsorsrontás, a drog- és/vagy alkoholfüggőség, ami végső esetben az öngyilkosságig is fajulhat. Titokban marad sok férfi depressziója, kétszer annyinak látszik emiatt az ebben a kórban szenvedő nők száma, ugyanis a férfiak sajnos nehezebben és ritkábban fordulnak orvoshoz. Ha a család hirtelen viselkedésváltozást észlel, biztatni, motiválni kell a férfit arra, hogy a szakember segítségét kérje, ugyanis a depresszió gyógyítható. Viszont a kezeletlen depressziónak súlyos következményei is lehetnek, a családi béke is gyakran veszélybe kerül, ezért a pszichiáter úgy véli: a legfontosabb, hogy szégyenérzet és nemtörődömség helyett, minél előbb orvoshoz forduljon az érintett személy.
Vissy Károly meteorológus pontosan ötven éve kezdte a szakmát, ma már nyugdíjasként dolgozik a Magyar Televízióban. Ezúttal a mostanában aktuális természeti jelenségekről mesélt a stúdióban. – A trópusi depresszió kifejezés már nem nagyon él. 150-200 évvel ezelőtt, amikor kezdték megismerni a légköri örvényeket, akkor nevezték el a ma már ciklonként ismert jelenséget depressziónak. Ez egy olyan örvény, amelyben a nyomás bent a legkisebb és kifelé haladva nő. A forró égöv alatt megfigyelt trópusi depresszió speciális körülmények között alakul ki. A tenger 26-27 fokos hatalmas felszíne szükséges hozzá, amely fölött nagy zivatartömbök alakulnak ki és a passzát szél miatt a felhők örvényleni kezdenek, ez a ciklon. Ha a szél 60-120 km/órás sebességű, akkor trópusi viharról beszélhetünk, ha 120-250 km/órás a szél, akkor van szó hurrikánról, amit az erőssége szerint egytől ötig terjedő fokozatokkal minősítenek. A tájfun és a hurrikán ugyanaz, csak az előbbi kifejezést Japánban és környékén használják, a szó japán eredetű (ta fung), jelentése: nagy szél, a hurrikán szó pedig az USA közelében, a Karib tenger és az Atlanti óceán térségében használatos. Az utóbbi kifejezés indiai eredetű és isteni esőt jelent. A hurrikánoknak a II. világháborúban kezdtek nevet adni. A rossz nyelvek szerint anyósaikról, a még rosszabb nyelvek szerint pedig feleségeikről nevezték el az amerikai katonák a hurrikánokat. 1950-től már hivatalosan is női nevekkel illeték ezeket a természeti jelenségeket, majd a női mozgalmak, az emancipáció hatására – 1970 óta – már férfi neveket is használnak. – A hurrikánneveket a Meteorológiai Világszervezet öt évre előre adja, tehát már 2012-ig megvannak a majdani nevek. Egy évre egyébként húsz elnevezést szánnak, ha netán ennél több hurrikán tombolna, akkor a következő évből válogatnak vagy számozást alkalmaznak. A Magyar Meteorológiai Szolgálat is tagja a világszervezetnek, én magam is képviseltem hazánkat – mondja Vissy Károly.
Krausz Viktória

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!