Megtartja-e előnyét keddig Barack Obama?

 A szeptemberben még fej fej mellett álló két jelölt, a demokrata Barack Obama és a republikánus John McCain között a gazdasági válság hatására kitágult az olló, s a vagy két tucatnyi közvélemény-kutatás mindennapi átlagát kiszámító internetes honlap, a RealClearPolitics szombaton 6,4 százalékos Obama-előnyt mutatott ki (a legfrissebb – és folyamatosan mérő – Rasmussen cégnél ez 51-46, a Reuters-Zogbynál 49-44).

Ezek azonban országos felmérések, márpedig egy amerikai elnökválasztást az egyes államoknak (a szövetségi kongresszusban lévő két-két szenátora és a lakosság számát tükröző képviselői helyei alapján megállapított) elektorai döntik el, s az állam összes elektorának voksát az kapja, aki ott akár csak egy szál szavazattal nyer (Bush 2000-ben 537-tel kapott többet a sokmilliós Floridában Gore-nál, s így lett elnök, persze többhetes ádáz vita után). Lévén 538 elektor, a győzelmi minimum a bűvös 270, s korántsem csak elvben alakulhatna ki akár döntetlen is 269-269 elektorral, ami után a képviselőház választana elnököt, ám akkor mind az ötven államnak csak egy szavazata van és azt a demokrata-republikánus képviselői aránya döntené el. Ha kedden is megmarad Obama előnye, akkor viszonylag korán, már a keleti parti – választásról-választásra más többséget hozó – kulcsállamok, Florida, Ohio, Pennsylvania eredményének ismeretében, akár már magyar idő szerint nem sokkal kedd éjfél után eldőlhet az elnökválasztás. Ha ezekben a túl szoros exit pollok alapján a tévétársaságok nem mernek eredményt jósolni, akkor csak szerda hajnalra, vagy még később. 
Váratlan felmérés
Washingtoni MTI-jelentés szerint McCain republikánus váratlanul egyszázalékos, 48-47 arányú előnyre tett szert pénteken az egyik legismertebb közvélemény-kutató intézet, a Zogby adata szerint. E pénteki adatsor szerint a republikánus arizonai szenátor némi előnyt szerzett a valószínű szavazók körében. A felmérés szerint a demokrata párti szenátor népszerűségét nem lendítette előre a hét közepén hét tévécsatornán, főműsoridőben sugárzott félórás Obama-reklám. McCain előretört a függetlenek köré-ben, még ha egyelőre csak egy napra is, és megelőzte Obamát népszerűségben a kétkezi munkások között, erősödött helyzete a befektetők és a férfiak csoportjában. A Zogby intézet szerint McCain helyzetére jótékony hatással lehetett, hogy együtt kampányol Joe-val, a vízvezeték-szerelővel. (Az ohiói Joe Wurzelbacher az országos média főszereplőjévé vált azóta, hogy Obama egy fellépése előtt azt mondta neki, elosztaná az országban a vagyont a szegényebbek megsegítésére; a republikánusoktól meg is kapta ezért a becsmérléssel felérő szocialista jelzőt.) A Zogby szerint Obama előnye a nők körében is csökkent. McCain egyszázalékos előnye azonban illékonynak bizonyulhat. A Reuters/C-SPAN/Zogby közös, háromnapos időszakot átfogó felmérése szerint Obama 49,1-44,1 arányban vezet McCain előtt.
George Bush elnök a keddi választásokon való részvételre buzdította az ország polgárait, akiknek – mint szokásos szombati rádióbeszédében hangsúlyozta – az ország jövőjét meghatározó fontos döntést kell hoz-
niuk. A rendkívül népszerűtlen Bush – támogatottsági mutatója hónapok óta 27 százalék körüli – szinte teljesen távol tartotta magát a választási kampánytól, de nem titok, hogy a republikánus jelöltet, John McCaint támogatja. Már a múlt héten előzetesen elküldte az arizonai szenátorra leadott szavazatát. Bush – akit az utóbbi napokban-hetekben az elnökjelöltek szinte minden lehetséges kérdésben, főleg a kül- és a gazdaságpolitika terén bíráltak – kijelentette, hogy republikánusok, demokraták és független szavazók legalább egy pontban egyetértenek: a képviseleti demokrácia rendszere Amerika egyik legnagyobb erőssége.
Nem siratják Busht
Néhány évvel ezelőtt Közép- és Kelet-Európa volt kommunista országai még George Bush és kormánya kedvencei voltak, de most, az amerikai elnökválasztás küszöbén ezekben az országokban sem siratják a jelenlegi amerikai elnök távozását – írta összegzésében az AFP francia hírügynökség. Közvetlenül az iraki háború kezdete (2003 tavasza) előtt Donald Rumsfeld akkori amerikai védelmi miniszter bevezette az „új Európa” fogalmát, dicsérve a háborút helyeslő Kelet- és Közép-Európát, és ócsárolva a „régi Európa” államait, amelyek többsége rosszallotta az Irak ellen tervezett inváziót. Párizsban és Berlinben időközben alábbhagytak azok a félelmek, hogy az Európai Unió új tagállamai az amerikai külpolitika „trójai falovai” lesznek az integrációs szervezetben. A posztkommunista európai országok zöme csatlakozott az Európai Unióhoz, és „európaizálta” külpolitikáját. A bővítés óta áramlik a pénz az EU fejlesztési alapjaiból keletre. „Egyre Európa-pártibbak leszünk, mert látjuk az EU-tagság közvetlen elő-
nyeit” – idézte a francia hírügynökség Zbigniew Pisarski lengyel politikai elemzőt.
Külvilági többségek
A térség országaiban az emberek általában inkább Barack Obamát kívánják a Fehér Házba, de ennek nem sok köze van magához Obamához. Bush elnök nagyon népszerűtlen Európában, John McCain republikánus párti elnökjelöltet pedig Bush folytatásának tekintik, ezért bárkit szívesebben látnának, mint őt – magyarázta Michael Romancov politikai elemző a Dnes című cseh lapban. A lengyelek 62 százaléka mondta egy minapi közvélemény-kutatás adatai szerint, hogy Obamára szavazna, ha tehetné, a Cseh Köztársaságban pedig 68,3 százalék rokonszenvez inkább Obamával, mint republikánus párti ellenfelével.
Ugyanakkor mégsem egyértelmű a dolog, hiszen a több évtizedes orosz uralom nyomasztó emléke miatt az Egyesült Államok még mindig a biztonság szinonimája a kelet-európaiak számára. „Minél fenyegetőbb Oroszország magatartása, annál Amerika-barátabbak a lettek” – fogalmazott egy nyilatkozatában Peteris Vinkelis lett politikai elemző. Annette Heuser, a német Bertelsmann Alapítvány munkatársa pedig arra mutatott rá ezzel kapcsolatban, hogy míg Obama nem sokat beszél Oroszországról, McCain az egész posztkommunista időszakban következetesen kiállt a kelet-európai demokrácia fejlesztése mellett.
Fanyalgó konzervatívok
A világsajtó természetesen egyre bővebben tálalja az amerikai elnökválasztás híreit.  A keddi amerikai elnökválasztással kapcsolatban írta szombaton a londoni The Independent: „Fekete amerikaiak az elmúlt években a katonaságnál és a politikában is elérték a felsőbb szinteket. Az amerikai elnöki hivatal azonban mégis valami más. Amennyiben Barack Obama elnök lesz, a feketék az utolsó erődítményt is beveszik. Ez nem fogja azt jelenteni, hogy sok fekete amerikainak könnyebb lesz az élete, vagy hogy a hátrányos megkülönböztetés az egyik pillanatról a másikra eltűnik. Nem szabad azonban alábecsülni azt a pszichológiai hatást, amelyet Obama győzelme jelentene az Egyesült Államok számára, azt az ösztönző üzenetet, amelyet egy ilyen siker a világ számára jelentene”.
Az amszterdami de Volkskrant véleménye: „Obama nem kelt olyan benyomást, mintha kockára akarná tenni a stratégiai amerikai érdekeket. Mindazonáltal minden arra mutat, hogy a diplomácia számára lényegesen nagyobb szerepet játszik, mint játszott a még hivatalban lévő elnök esetében, s hogy diplomáciailag sokkal ügyesebb lesz. Ami szintén számít: egy, a Fehér Házba beköltöző Obamával Amerika a világnak minden tekintetben teljesen új arcát mutatná, szemben a minden oldalról becsmérelt Bushsal, vagy a bár tiszteletre méltó, de mégis csak berozsdásodott veteránnal, McCainnel”.
A prágai Mlada fronta Dnes cikkírója, Jan Rybar a következőket szögezte le: Barack Obama nem őrült kommunista, s elnöki megbízatása talán nem fog katasztrófával végződni, ám érvei elképesztőek. Egy olyan férfit, aki utópiát ígér, ugyanúgy, ahogy a kommunisták tették, és teszik, nem lehet komolyan venni. A forradalmi Obama mindenkinek azt ígéri, hogy jobban fog menni a sora, ha ő irányítja az országot. Ha bárki is elhiszi ezt az utópiát, csalódás vár rá. Csak remélni lehet, hogy retorikája csupán választási retorika, azaz hazugság.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!