Mindenszentek ünnepe volt tegnap, ma pedig a halottak – halottaink – napja. Egymás után sorjáznak a naptárban, az égetett avar- és olvadó gyertyaviasz-illatú őszben. Templomainkban, temetőinkben, bennünk. A Baptista Szeretetszolgálat vezetője szerint a gyász enyhítésében a személyes jelenlét segít a legtöbbet. A debreceni sírkertben az egyházi szertartások mellett művészeti program várja az emlékezőket, a szigetvári kegyhelyet is sokan látogatják az emlékezés napjaiban, s elmerenghetnek azon, hogy az egykori ősellenségek – a várvédő Zrínyi Miklós és az ostromló túlerőt vezető Szulejmán szultán – szobrai békén megférnek egymás mellett.
Mindenszentekkor a katolikus egyház tanítása szerint azokról a szentekről, vértanúkról – „minden szentekről” – emlékezünk meg, akik személy szerint nem szerepelnek a mi Gergely-naptárunkban. IV. Gergely pápa a IX. században helyezte november 1-jére az ünnepet, amely hazánkban 2001 óta újra munkaszüneti nap. Az utóbbi századokban szinte teljesen összekapcsolódott a halottak napjával. A holtak tisztelete az emberiség életéhez hozzátartozó és vele egyidős cselekedet – ennek minden nép, kultúra a maga módján tesz eleget. Az egyház ősi gyakorlata, hogy imádkozik a megholtakért; az ünnep mai formája a bencés szerzetesektől származik, akik már a X. században ezen a napon emlékeztek meg az összes megholtról.
E nap családi, közösségi ünnepet jelentett mindig, amikor a temetőlátogatás után az emberek adakoztak a szegények, netán koldusok javára is. Ez lényegében halottaknak szánt ajándék egy átalakult formája. A néphagyomány szerint ilyenkor hazalátogatnak a halottak… Várják szeretteiket, várják jussukat – mondja Szenczy Sándor lelkész, a Baptista Szeretetszolgálat elnöke, aki itthon is, külhonban is sok gyászos történésnél, emberáldozatokat követelt természeti csapásnál segédkezett már, állítva: a kormányok jó döntése az anyagi forrásokkal való segítségnyújtás, de a legjobb, ha mindezt személyesen tudják megtenni. Az ottlét, az idegen embertől fogadott ölelés segít elviselni a gyászt, s támaszt ad a hozzátartozó hiányának a feldolgozásához. Így volt ez Iránban is, amikor a 2004 decemberében történt nagy földrengés után nap-nap után eljött hozzá egy apa, aki öt fiát vesztette el. Nem értették egymás szavát, de a napi ölelésadag segített: egy idő után már ő maga is tudott másoknak segíteni…
Debrecenben – hazánk immár második nagyvárosában – a város működését ellátó AKSD Kft. szolgáltatási igazgatója, Jurácsik Zoltán már idejében gondoskodott arról, hogy a héten reggel 7-től este 19 óráig, de a két ünnepnapon este 20 óráig lehessen bejutni a köztemetőbe, s a helyi PIREHAB, a mozgáskorlátozottakat foglalkoztató kisvállalat kisbuszokat ad kölcsön, hogy térkép szerinti útvonalon segítse az idősebbeket, kisgyermekekkel kilátogatókat a sírok megközelítésében. S hogy csend honoljon, ilyenkor tilos a sírköves munkálatok végzése is Benczúr Gyula utcai, mind pedig a Jósa-városi Bocskai-kerti temetőben… Tegnap és ma ünnepi megemlékezéseket tartanak a cívis város ápolt Benczúr Utcai Köztemetőjében, van református istentisztelet és római katolikus mise, s a Csokonai Színház művészei emlékműsort adnak.
A 11. ezer lakosú Szigetváron három kis temető is van, a Turbéki, a Kanizsai és a Zsidó sírkert. Paizs József polgármester büszke arra, hogy százmillió forintot tudtak fordítani felújításukra, a környezet megszépítésére, így most senkinek nem kell bukdácsolni úttalan utakon a temetőkben; új a ravatalozó és a kerítés is. A város új honlapja török nyelven is elérhető – nem véletlenül. A mai turbéki templom helyén temették el annak idején Szulejmán szultán szívét – e hely mindmáig a muzulmánok egyik zarándokhelye, akárcsak az 1994-ben – I. Szulejmán születésének 500. évfordulóján megépült a Török-Magyar Barátság Park, ahol békében megfér egymás mellett a 2500 vitézével várából kirohanó Zrínyi Miklós és a 60 000 főt számláló sereggel rájuk törő szultán szobra – mindkettő Metin Yurdanur török szobrász alkotása. A kegyhelyet – melyet jelképes 99 évre megkapott a török állam, s a helyi Horváth László tiszteletbeli konzulként vigyáz – ilyenkor, halottak napján is sokan látogatják.
Budapesten a halottak napján – mint minden esztendőben ilyenkor – várhatóan az idén is megnövekszik a személygépkocsi- és az utasforgalom. A temetőknél, a pályaudvaroknál és a nagyobb közlekedési csomópontoknál ezért a Budapesti Rendőr-főkapitányság polgárőrökkel együttműködve segíti a közlekedőket, és kiemelt feladatának tekinti, hogy megelőzze az esetleg megszaporodó, főként lopásos bűncselekményeket. A fővárosban több helyen megállási tilalom lépett érvénybe e két napra, a forgalmat egyirányúsították. A temetők megközelítéséhez Simóka Kálmánné, a Budapesti Temetkezési Intézet Zrt. vezérigazgatója szerint a legegyszerűbb a tömegközlekedési eszközöket igénybe venni. A fővárosi temetők – 15 ilyen van – november 3-ig reggel 7 órától este 20-ig látogathatók. Szerinte este a legszebbek a temetőink, amikor a mécsesek lebegő fényénél emlékeznek az emberek. Simókáné elmondta a VH-nak: ahogy minden évben, most is próbálnak maximális védelmet biztosítani a temetőkben egyenruhás és civil rendőrök segítségével. Egyébként az intézet ingyenesen hívható zöldszámán bárki bármit megtudhat: 06-80-200-611.
De mintha a bűnözőknek is lenne lelkük vagy halottjuk, fejtegeti Simókáné: tavaly ünnepkor egyetlen atrocitás, még zseblopás sem történt a temetőkben… A legnagyobb területű Rákoskeresztúri új köztemetőben, amelynek területe több mint 200 hektár, valamint a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben ingyenes mikrobuszjáratokkal segítik a belső közlekedést.
E napon sokszor fohászkodunk az elhaltakért: „Adj, Uram, örök nyugodalmat nekik!” Nos, némi ünneprontó cinizmussal ma már azt is mondhatnánk, ez az „örök” bizony 10-25 esztendőt jelent. Ennyi a megváltási helye egy urnatartónak, egy koporsós temetéshez való sírhelynek. A vezérigazgató szerint egyébként változóban vannak temetési szokásaink: míg országosan cirka fele-fele az urnás, illetve koporsós temetés, addig Budapesten 80 százalék körülire tehető a hamvasztás és urnaelhelyezés. Ennek részben anyagi okai is vannak, ám változik a kegyeleti szokás – divat? –, s míg régen az egyház nem fogadta örömmel a hamvasztást – pedig ugye porból vétettünk, s porrá leszünk –, mára már 42 templomnak épült altemploma, temetkezési helyként. S immár egyre több a temetők szóróparcellájában a holtak hamvainak egyházi vagy világi szertartás keretében történő szökőkutas szétszórása… Az új köztemető szóróparcellájában tegnap délután Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes fekete gránitköves emlékparkot adott át, hogy a köveken nevekkel is lehessen emlékezni azokra, akiknek hamvai itt szórattak szét.
Gündisch Mónika
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!