Az idén ünnepli újraindításának 20. évfordulóját a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium. Az erzsébetvárosi tanintézmény mindennapjait illetően azonban – különösképpen, hogy egyházi iskoláról van szó – a jubileum jegyében zajló új tanév sem csak fennkölt gondolatokat inspirál, hanem bizony finanszírozási gondokat, ha úgy tetszik, evilági kérdéseket is felvet.
– Nem szeretem, hogy erősen és drasztikusan különválasztjuk az egyházi iskolákat a köziskoláktól – szögezte le dr. Ódor László igazgató. – És semmiképp sem akarjuk azt a látszatot kelteni, hogy privilégiumot akarunk élvezni. Tehát nagyvonalúnak tartom azt, hogy Magyarországon, Európában szinte egyedülállóan közpénzből működtetünk egyházi iskolákat. Éppen a magyar kultúrából adódik, hogy az egyházak gyakorlati feladatokat is vállaltak mindig a gyógyításban és a tanításban is. Ez nagyon nagyszerű dolog. Más kérdés, hogy a kormányzati oldalon is több megértést kellene tanúsítani, és inkább méltányolni illenék, hogy az egyházi iskolák kulturális elitképzést folytatnak az egész nemzetnek.
l Kellő anyagiak híján vajmi nehéz valamire is jutni…
– Ami a pénzügyeket illeti: azt kapjuk, mint az önkormányzati iskolák, azzal a különbséggel, hogy az evangélikus egyház nem tud támogatni minket. Két irányból áramlik a pénz, egyfelől a kincstárból, másfelől a minisztériumból. Van olyan önkormányzat, amelyik gazdagabb, s vannak olyanok, amelyek sokkal kevésbé tudják ellátni az iskolákat, mint az egyház, tehát mi valahol középen vagyunk.
l Erzsébetváros mennyiben segít?
– Egyházi fenntartású iskolánk nemzeti intézmény. És hála istennek éppen itt a kerületben óriási szerencsénk van, elfogadott intézmény vagyunk, sokan járnak a kerületből is hozzánk. Magunk mellett tudhatjuk a képviselő-testületnek és személyesen Hunvald György polgármesternek a támogatását is. A kerülettől ebben az évben hatmillió forintot kaptunk, amit felújításra tudtunk fordítani, mert amúgy az állami normatívából és a fejpénzből tudjuk fejleszteni az iskolát.
l Fejlesztések?
– 2005 nyara óta, amióta az iskola igazgatója vagyok, két varázsszavunk van a pénzügyeinkre: tisztességesen gazdálkodni. Az iskola megszépült, festettünk, mázoltattunk, a mellékhelyiségek nagy része megújult. Amire nagyon büszkék vagyunk, az a könyvtárunk újjászületése. Korábban a könyvtár lenn volt a pince szintjében, levegőtlen, dohos helyiségben, ma már két gyönyörű, tanteremszerű egységben található, ezek akár egybe is nyithatóak. Úgynevezett szellemi pihenőhellyé vált, ahol órákat is tartanak, délután diákklubok, szakkörök és egyéb foglalkozások zajlanak. Megújult a számítógépes rendszerünk is, az iskola egész területén internetes hozzáférés van, ősztől bevezettük a digitális naplót.
l Mind a mai napig Nobel-díjasokat adó iskolaként ismerik a Fasorit, hiszen itt érettségizett Harsányi János, a közgazdasági, és Wigner Jenő, a fizikai Nobel-díj kitüntetettje, de – más kiváló elmék sorában – az iskola diákja volt a múlt század zseniális matematikusa, Neumann János is.
– Bizony tőlem is meg szokták kérdezni: újra ez a cél, Nobel-díjasok nevelése? Erre egyszerű a válaszom: boldog, kiegyensúlyozott, harmonikus diákokra van szükség, akik esetleg Nobel-díjasok lesznek, de itthon legyenek azok!
Nyitrai Mariann
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!