Tehetségsegítő programok Magyarországon

Abban mindenki egyetért, hogy a tehetség az elmúlt évtizedben a világ egyik legkeresettebb „árucikke” lett. Az országok versenyeznek egymással a tehetségekért, mindent megpróbálnak, hogy a kitűnő koponyákat magukhoz csábítsák. A tehetségekért folyó nemzetközi versenyben egy-egy kisebb államnak, mint például Magyarországnak, olyan tehetséggondozó rendszert kell kialakítania, amely már egészen fiatalon felfedezi a tehetségeket, és folyamatosan támogatja őket egészen a felnőttkorig.
Hazánkban a tehetséggondozásnak évszázados hagyományai vannak. Tanulmányi versenyek, diákolimpiák,
ösztöndíjak és tehetséggondozó programok ösztönzik a fiatalokat. A programoknak a lehető legváltozatosabb területeken kell segíteniük a diákokat, hisz a tehetség rengeteg módon megnyilvánulhat, tudományokban, művészetekben, bármely korosztályban vagy településen. Mindannyiuknak, minden tehetséges fiatalnak lehetőséget kell biztosítani a kibontakozásra. Ennek megfelelően a programok nemcsak a kora gyermekkorban segítik a diákokat, hanem a már felnőtt tanulóknak is lehetőséget biztosítanak a fejlődésre. Fiatal felnőtteknek, egyetemistáknak és főiskolásoknak a szakkollégiumok, a tehetségsegítő műhelyek vagy az intézmények alakuló tehetségsegítő rendszerei segítenek. A több tízezer hallgatóra kiterjedő, csaknem hatvanéves tudományos diákköri mozgalom pedig nemzetközi mércével is kiemelkedően sikeres hungarikum.
A fiatalabb korosztály számára a közoktatásban rengeteg tanulmányi verseny és program áll rendelkezésre. A két legismertebb tehetséggondozó program az Útravaló ösztöndíjprogram és a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja. Az Útravaló ösztöndíjprogramot 2005-ben indította az oktatási tárca. Az évről évre bővülő és rendkívüli népszerűségnek örvendő program az idei tanévben már több mint 2,5 milliárd forintból gazdálkodhat. A diákokat mentorok segítik a tanulmányaik-ban, és támogatják őket minden lehetséges módon. Több mint 20 ezer diák és 10 ezer mentor vesz részt a négy alprogramban. A 2000-ben indult Hátrányos Helyzetűek Arany János Tehetséggondozó Program 2004-ben kiegészült a Kollégiumi Programmal. 23 középiskolában, évente több mint 3600 tanuló részvételével működik, mintegy 3,7 milliárd forintos kerettel.
Idén az oktatási tárca a sikeres programok folytatása és bővítése mellett újabb lehetőségeket alakított ki a tehetségek segítésére, kiemelten figyelve azokra a tehetséges gyermekekre, akik hátrányos helyzetben vannak.
2008. május 29-én az OKM első alkalommal hirdette meg a Tehetséggondozó középiskola pályázatot. A pályázat célja, hogy biztosítsa a fiatal tehetségeknek, legfőképpen a halmozottan hátrányos helyzetű tehetséges gyermekeknek az általános iskola utolsó éveiben és a középiskola elején a folyamatos tehetségkibontakoztató foglalkozásokat.
A pályázatra ennek megfelelően azok a középiskolák jelentkezhettek, amelyek vállalták, hogy a tehetséggondozó programjaikat és pedagógiai munkájukat összehangolják egy vagy több általános iskola programjával. Így a hátrányos helyzetű, általános iskolás, hetedik-nyolcadik osztályos tanulók, akik kiemelkedően tehetségesek, a középiskola segítségével tehetségkibontakoztató foglalkozásokon vehetnek részt. A foglalkozások nem egyenlőek egy magánórával, vagy különtanárral, hisz a tehetséges diákok számára ingyenesek, így a gyermekek fejlődését nem akadályozza a diákok szociális helyzete.
A tehetséggondozó középiskolában a foglalkozások hetedikesek számára októbertől májusig, nyolcadikosoknak októbertől januárig
tartanak, hetente legalább egy napon, minimum három tanórányi időben. A csoportfoglalkozásokon túl az iskola egyéni fejlesztést, illetve önállóan használható tananyagokat is biztosíthat a diákok számára.
A halmozottan hátrányos helyzetű tanulókra fókuszáló program figyelembe veszi a diákok helyzetét. Nekik ugyanis általában nincs olyan otthoni hátterük, ami segíthetné őket a középfokú felvételi eljárásban, így a foglalkozások keretében mind a szabályokkal, mind pedig a sikeres írásbeli vizsgához szükséges stratégiákkal megismerkednek. Az általános iskola befejezése után legalább két éven keresztül további foglalkozásokat biztosít az iskola a felvételt nyert halmozottan hátrányos helyzetű tanulóknak.
A középiskolák és az általános iskolák között a Tehetséggondozó középiskola program alapján olyan együttműködés alakulhat ki, amely biztosítja a diákoknak, hogy diák-éveik egyik legnehezebb átmeneti időszakában is folyamatos támogatást és ösztönzést kapjanak.
Az idén először kiírt pályázatra 24 iskola jelentkezett. A szeptember végén kihirdetett 18 győztes iskola Veszprémtől kezdve Balatonalmádin és Hatvanon keresztül, Szegeden és Miskolcon támogathatja a hátrányos helyzetű fiatalokat.
A Tehetséggondozó középiskola cím meghirdetése mellett 2008-ban az oktatási tárca egy másik – a magyar tehetséggondozás megújítását szolgáló – kezdeményezést is útjára indított. A hosszú távú, kiszámítható és átlátható tehetséggondozó rendszer kialakítása érdekében dolgozta ki a Hiller István által vezetett szaktárca – a Nemzeti Tehetségsegítő Tanáccsal együttműködve – a Nemzeti Tehetség Programot. Az Új Tudás Program kiemelt elemeként szereplő Nemzeti Tehetség Program mögött kivételes szakmai és politikai konszenzus áll, ami azért lényeges, mert a Nemzeti Tehetség Program egészen 2028-ig meghatározná a tehetséggondozás alapjait.
Olyan komplex programról van szó, amely összefogja az eddigi állami, önkormányzati, intézményi, valamint civil programokat, összehangolja az állami és az uniós források felhasználását. Elősegíti a tehetséges fiatalok felkutatását, s egészen a felnőttkorig folyamatos támogatást biztosít nekik. A Nemzeti Tehetség Program 35 éves korig biztosítana folyamatos lehetőséget a tehetségeknek. A program különös figyelmet fordít a hátrányos, és halmozottan hátrányos helyzetűek, a roma tanulók, a fogyatékossággal élő, továbbá a hátrányos helyzetű kistérségekben élő tehetséges fiatalok bevonására a tehetséggondozó programokba.
A Nemzeti Tehetség Programról várhatóan még idén dönt az országgyűlés. Ha a program megszerzi a szükséges támogatást, biztosítja azt, hogy a tehetséggondozás, a fiatal tehetségek támogatása jövőre is központi helyet foglaljon el az oktatáspolitikában.
Bálint László

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!