Isten neve
Istennek sokféle neve van a Bibliában. A zsidók számára tilos kiejteni ezt a nevet, és leírására is négy mássalhangzót használtak: YHWH. A modern kutatók ezt Yahweh-nak írják. Régen azonban a hívők imáikban Adonájt, Urat mondtak. A Jahvé, másképpen Jehova, aztán Él Sáddáj – Mindenható Isten, Él Elion – Felséges Isten, vagy egyszerűen Él, Elohim vagy Adonáj, mind-mind használatos név. A harmadik parancsolat Isten nevének, személyének bármilyen méltatlan használatát tiltja. A Biblia szerint a neve szent, így használata sem lehet közönséges. Mikeás próféta azt mondja, hogy: „Minden nép a maga Istenének nevében jár, és mi is a mi Urunk Istenünknek nevében járunk örökkön örökké”. Régóta gyakori mégis Isten nevének hétköznapi emlegetése. Ennek oka a középkori ember vallási gondolkodásában kereshető. A köszönések eredetileg konkrét kívánságot jelentettek. Az „Isten áldjon” valós kívánság, akárcsak a búcsúzási változata. A káromkodások pedig oly mértékig a vallási hagyományok, kötelezettségek felrúgását jelentették, hogy használatuk hihetetlenül erős negatív érzelmi impulzusokat gerjesztett. Később eredeti tartalmuktól eltérően kezdték használni a kifejezéseket, üdvözlőgesztusként, illetve indulati kifejezésekként.
A köszönés, az áldáskérés vallási hovatartozástól függetlenül lehet szép, a káromkodás, a csúnya beszéd ugyanakkor a beszélőt minősíti. Ez nem hitbéli kérdés.
Továbbra is várjuk kedves olvasóink leveleit, hozzászólásait az editor@mediacom.hu címre vagy a szerkesztőségbe. Köszönöm azok türelmét, akik már korábban írtak, a hasonló témájú leveleket témánként csoportosítom, de megígérem, hogy minden felvetésre megpróbálok válaszolni.
Kiss Róbert Richard
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!