Temetőt járva a napokban, tüskés burkából kiszabadult gesztenye
koppant a fejemen. Felemeltem, kisfiam buzgón szedegetni kezdte földön
fekvő társait, hogy az otthon lévő Makk Marciknak vigyünk Gesztenye
Géza társakat. A hosszú séta alatt kitört belőlem a botanikus, na meg a
természetgyógyász és mindenben jártas 81 éves éles eszű, bölcs
nagynénémet túllicitálva pattantak ki a hasznos tanácsok a fejemből.
Tudták-e: a vadgesztenye nem a szelídgesztenye vad rokona, mint ahogy azt magyar neve után sokan hiszik. A vadgesztenyemag, a szúrós burok a termés fala, a szelídgesztenye pedig termés, és a szúrós burok, amiben fejlődik, a falevélből alakul ki. A különbség óriási, ha a virágjukra gondolunk, nyilvánvaló, hogy még távoli rokonság sem jöhet szóba. A szelídgesztenyének hímnős barkavirágzata nem olyan látványos: a csúcsokon a virágzat nagy részét adó sárga porzók, alapjuknál a zöld termős virágok nyílnak, gyakran a porzóknál később. A megporzás után a termős virágok gömbbé növekednek. A vadgesztenyének bokrétavirágzata van, s a virágzaton belül az egyes virágok közepe sárgából pirosra vált, sőt van közöttük vörös virágú is.
A vadgesztenye Magyarországon ültetett díszfa, vadon a Balkán-félszigeten és Dél-Nyugat-Ázsia hegy- és dombvidékén él meg. 25 méter magasra is megnő, ügyeljünk tehát, hova ültetjük. A rügyek nagyok és enyvesek, levele keresztben átellenes, 5-7 levélkéből álló, tenyeresen összetett, hosszú levélnyéllel. A virágszirmok fehérek, alsó részükön sárga, piros foltokkal. Virágba borulásuk időjárástól függően április-május. Termése: tüskés toktermés, nagy fényes, barna maggal, fénytelen, szürkésfehér „köldökkel”. A vadgesztenyefa nem túl igényes, jól tűri a félárnyékos vagy a napos helyet is, és kedveli az agyagos vagy a homokos talajt. Sajnos az utóbbi időben, hazánkban is nagy pusztítást végzett az aknázó moly, elég sok gesztenyefát kellet kivágni miatta. Láttam már kertészetekben különböző gesztenyefajtákat piros vagy sárga virágúakat, van olyan is, amelyik inkább cserje lesz és csak 3 méter magasra nő meg.
A gyógyászatban szinte minden része felhasználható
Gyulladás- és ödémacsökkentő hatását már a népgyógyászatban is ismerték. Kutatások igazolták, hogy az eszcin a mellékvesekéregre gyakorolt hatása révén csökkenti az érfalak áteresztő képességét, megakadályozva ezzel az ödéma létrejöttét. Javítja a perifériás vérkeringést és a nyirokáramlást, csökkenti a vénás pangást és az érfalak törékenységét. Lassítja a véralvadást. Az eszkulin nevű kumarinszármazék fényvédő tulajdonsággal miatt fényvédő krémek, napolajok alkotórésze. Visszérgyulladás, aranyér, visszeres lábszárfekély, zúzódások, ödémás elváltozások kezelésére is használják. Reumatikus elváltozások kezelésére gyógyfürdőként is alkalmazhatjuk.
Nyugtalan alvóknak érdemes az ágyneműtartó aljára tenni több marék vadgesztenyét, összegyűjti a káros sugárzásokat. Minden évben ki kell cserélni. A vörös virágú vadgesztenye átérzi mások félelmét, akik lelkileg közel állnak hozzá. A fehér virágú vadgesztenye hatásos „Mindazoknak, akiknek elméjén időnként nemkívánatos gondolatok, elképzelések, belső párbeszédek uralkodnak el, elűzik a lelki békét, és nagyon megnehezítik a munkára, vagy az élet örömeire való figyelést.”
A vadgesztenyebimbó a tanulás virága. „Azoknak, akik nem okulnak eleget tapasztalataikból és más élményeikből. Ugyanazt a hibát többször is elkövetik, amikor egyetlen eset is elegendő lehetne.”
A vadgesztenyés krémek, fürdők gyógynövényboltokban és gyógyszertárakban kaphatók, a Bach-féle virágesszenciák természetgyógyászoknál megtalálhatók és természetesen nagy szeretettel ajánlom Kippről és Koppról a gesztenyegyerekekről szóló kedves kis meséket.
Köveskuti Tünde