Az Isteni Diegóból Maradona kapitány lesz keddtől

Az ügyben éppenséggel az a szép, hogy – legalábbis részben – valamennyi szekértábornak igaza van. Tudniillik az a varázs, amely változatlanul övezi az „Isteni Diegót” – ahogyan becézték és becézik mind a mai napig őt rajongói –, megfelelő kulisszát biztosít Maradona kinevezéséhez, háttérbe szorítva egyéb megfontolásokat, így például azt, hogy a nemzeti idol pályafutása végén, majd később is nem egy alkalommal okozott botrányt viselkedésével, illetve hát jutott el halálközeli állapotba „tételesen bizonyított” kábítószer-élvezete miatt.
Az 1994-es világbajnokságról doppingolásért hazaküldött, hosszú időn keresztül drog- és alkoholproblémákkal küzdő Maradona esetében éppen kokainfüggősége – amelyből, ha igaz, mostanra talán kigyógyult – ad nagyon is komoly alapot a kétségüket hangoztatóknak, akik nem hiszik, hogy ilyen múlttal, mint afféle erkölcsi ellenpélda, a válogatott megfelelő irányítója lehet. A személyét teljesen elutasítók a drogos évek mellett azt is felemlegetik neki, hogy zűrös, válással, skandalumokkal terhelt magánéletet élt, több asszonytól született törvényes, vagy éppen törvénytelen – általa el nem ismert – gyereke, míg a nem morális megközelítést alkalmazók azt róják fel neki, hogy ha a pályán zseniális megoldásokra volt is képes, hiányzik a pályán kívüli szaktudása, nincs meg a szövetségi kapitányi alkalmassághoz amúgy elengedhetetlenül szükséges tapasztalat, a kellő hozzáértés. Na és hát akadnak olyanok is, akik azért tartják egyenesen elképesztőnek Maradona kapitánnyá emelését, mert az argentin „világceleb” – különösképpen a drogfüggőségtől való megszabadulási igyekezet hónapjaiban-éveiben, amikor Kubában, egy különleges rehabilitációs intézetben időzött – látványosan szoros és kifejezetten baráti viszonyt ápolt a kubai forradalom vezetőjével, a karibi szocialista szigetország majd’ fél évszázadon át első számú vezetőjével, Fidel Castróval, akiért Dél-Amerikában sem rajong mindenki.
A fő, és kifejezetten szakmai kifogás azonban mégis csak annak szól(hat), hogy edzőként Maradona még mit sem bizonyított, mi több: a 91-szeres válogatott, 1986-ban játékosként világbajnok, 1990-ben pedig vb-ezüstérmes klasszis szakvezetőként eddig összesen hat hónapot dolgozott – 1994-ben a Deportivo Mandiyút, egy évvel később a Racing Clubot irányította odahaza –, vagyis roppant keveset „kispadozott”,  ráadásul a mérlege csapnivaló: csapataival ugyanis 3 győzelem és 12 döntetlen mellé 8 vereséget könyvelhetett el. Ennél fogva aztán küszöbönálló kinevezése előtt az a „népi reakció” is jelen van a Maradona beiktatását ellenzők táborában, amelynek képviselői szerint El Pibe de Oro – vagyis az Aranyfiú, ahogyan hívei ugyancsak előszeretettel hívják – az a kecske lesz, akire a káposztát bízzák. Ám a „káposztaelosztók” azért odafigyelnek az „eledel” megmaradására is, nevezetesen azzal, hogy Maradona maga mellé kap egy „kecskepásztort”, vagyis olyan, a tudását illetően támadhatatlan szakembert, aki majd szépen elgardírozza őt a kispadon és annak környékén. Arról a most 69 éves Carlos Bilardóról van szó, aki az 1986-os világbajnoki siker kovácsaként Maradona mestere is volt, és aki immár menedzserként segítheti majd a munkáját a válogatottnál, amely különben a harmadik a dél-amerikai vb-selejtezős csoportban, így továbbjutásra áll, de a legutóbbi botlás, a Chile elleni 1-0-s vereség miatt az előd Alfio Basilénak el kellett köszönnie a kapitányi poszttól.
„Azt hittem, köszönteni akarnak, amikor a szövetségbe hívtak – nyilatkozta a 48. születésnapját október 30-án ünnepelt Maradona, miután megegyezett Júlio Grondonával, az argentin szövetség elnökével a közös folytatásról. – Aztán kiderült, nekem akarják adni a csapatot. Ha így alakul, én leszek a főnök, de mindenben hallgatok majd volt mesteremre, Bilardóra.”
Maradona, aki 1977-ben, 16 évesen éppen egy Magyarország elleni barátságos mérkőzésen mutatkozott be a válogatottban, távolról sem csak az albiceleste színeiben remekelt, hanem például hőn szeretett európai klubcsapatában, a Napoliban is, ahol távozása után visszavonultatták (!) mezszámát, a 10-est, hogy azt többé senki ne viselhesse a talján együttesben. Arrafelé bizonyosan egyértelműen örülnek az egykori kedvenc várható kinevezésének, de a leendő szövetségi kapitányt méltatta az argentin futball jelenének egyik legnagyobbja, az FC Barcelonában légióskodó szupertámadó, Lionel Messi is. A katalán gárda sztárja a Gazzetta dello Sportnak adott interjújában elmondta, hogy szívesen dolgozna együtt Maradonával.
„Rengeteget adott az argentin labdarúgásnak, és tudom, hogy nagyra értékel engem, ezért örülnék, ha ő irányítaná a válogatottat” – fogalmazott az ördöngösen cselező, gyakorta éppen a „főnökjelölthöz” hasonlított Barca-sztár, aki úgy érzi, éppen itt lenne az ideje, hogy a 2010-es, dél-afrikai vb-n végre megint a csúcsra érjen a válogatott – Maradona vezérletével.
A kérdőjelek eltüntetésében frissiben két, egyformán Angliában dolgozó sztáredző vállalt kéretlenül is szerepet: Sir Alex Ferguson, a Manchester United és Rafael Benítez, az FC Liverpool mestere tette le a voksát Maradona mellett.
„Maradona inspirálóan hathat az argentin csapatra, Carlos Bilardo támogató együttműködésével pedig az ösztönös és virtuóz játék képviselete mellé higgadtság és megfelelő tapasztalat társul – fogalmazott Ferguson. –Amennyire tudom, valamennyi argentin játékos kitörő lelkesedéssel fogadta a duó várható szerepvállalását.” Hasonló véleményen van a Liverpool spanyol vezetőedzője, az argentin vendégjátékosok egyik legkiválóbbikát foglalkoztató Benítez is.
„Beszélgettem Mascheranóval Maradona kinevezéséről, kitörő lelkesedéssel fogadta, rendkívül elégedetten és boldogan vette tudomásul a hírt – mondta a tréner. – Diegót nagy örömmel látjuk vendégül az edzőközpontunkban és természetesen bármelyik meccsünkön is. Talán arra is ráveszem, hogy bemutassa nekünk kitűnő rúgótechnikáját egy-két szabadrúgás erejéig.” Benítez arról is beszélt, hogy ilyen kitűnő játékos-pályafutás után sokszor nagyon nehéz hasonló szintre jutni edzőként – leginkább a túlzott elvárások miatt –, ugyanakkor szerinte Maradona képes lehet új szerepkörében is kiugró eredményeket elérni.
Ha beiktatják, Diego Maradona már november 19-én, a skótok elleni barátságos mérkőzésen bemutatkozhat az argentinok szövetségi kapitányaként. A találkozó különlegességét az adhatja, hogy az egykori szuperfutballista éppen Skócia ellen volt először eredményes a nemzeti együttesben, még 1979-ben. Csaknem három évtizeddel később következhet az „ismétlés” – ha az égiek is támogatják „isteni kollégájukat”.  (Jamzon) 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!