Nyakunkon a gazdasági válság. Már harmadik változatánál tart a jövő évi költségvetés egyre szűkülő tervezete. Erről – s benne a szinte mindenkit érintő megszorításokról is – dönt majd az Országgyűlés. Mi ezúttal annak jártunk utána: vajon mire, mennyit is költ a T. Ház. S arról érdeklődtünk az illetékesnél: takarékosan gazdálkodnak-e, tudnak-e spórolni a saját költségvetésükön?
Összesen 112 rovatban sorolják a 2008-as kiadásokat. A teljesség igénye nélkül: személyi juttatásokra 8,8 milliárd forintot állítottak tervbe, például az alapilletményekre 2,2 milliárdot, illetménykiegészítésekre 1,2 milliárdot, nyelvpótlékra 135 milliót, „egyéb juttatásokra” – képviselői és köztisztviselői költségtérítésre és a félállású képviselői magánalkalmazottak bérére – 3,9 milliárdot, normatív jutalomra 274 milliót terveztek. Ezen belül külföldi napidíjakra 56 milliót, a foglalkoztatottak „sajátos juttatásaira” – például végkielégítésre, jubileumi jutalomra, biztosítási díjra – 136 milliót, ruházati költségtérítésre 55 milliót, üdülési hozzájárulásra 8,2 milliót, közlekedési költségtérítésre 103, étkezési hozzájárulásra 59 milliót.
Nagy kiadási tétel a munkaadót terhelő járulékoké is – mint a társadalombiztosítási, a munkaadói és az egészségügyi –, ezek várható összege meghaladja a 2,3 milliárdot, s ez „visszacsurog” az állam zsebébe, ahogyan a képviselők és az alkalmazottak jövedelemadója is, ami csaknem 4 milliárdra rúg.
A dologi és egyéb folyó kiadásokra 3,1 milliárdnál többet szánnak. Készletbeszerzésre 430 milliót terveztek, ezen belül irodaszerre, nyomtatványokra 51, könyvekre 39,6, folyóiratokra 88 milliót, s a parlamenti autók hajtó- és kenőanyagaira 37 milliót. A kommunikációs szolgáltatásokra összesen 354 millió forint a keret, ebből 150 millió a telefonszámla, a többi adatátviteli célú és „egyéb” – például rendelkezésre állási és szoftver licencdíjköltség. Szállításokra 10 milliót, gázszámlára 129 milliót, villanyáramra 141 milliót szánnak, a víz- és csatornadíj 19 millió-ra rúghat. A karbantartások és kisebb javítások 171 milliót emészthetnek fel. A szolgáltatások és termékek várható áfája 548,6 millió forint lesz.
Felújításra 1,1 milliárdot, beruházásra 440 milliót költenek. S végezetül néhány „sajátos” tétel: a belföldi kiküldetésekre 3,8, a külföldiekre – repülőjeggyel és szállásköltséggel együtt – 290,6, a reprezentációra 117,6, a papíralapú kiadványokra, mint a parlamenti hírlevél – 12,2 milliót szán az Országgyűlés Hivatala.
Hogyan is áll az ország háza a takarékossággal? Erről Bakos Emil, az Országgyűlés Hivatalának gazdasági főigazgatója így beszél: – Azt, hogy jövőre mennyivel gazdálkodunk, még nem tudom megmondani, hiszen amíg nincs elfogadott költségvetés, addig nem tudhatjuk, hogy mennyit is kell 2009-ben spórolnunk. Arról, hogy min takarékoskodjunk, csak a tervszámok ismeretében tudunk majd dönteni; akkor derül ki, hogy milyen feladatok megvalósítását kell elhagynunk, milyen intézkedéseket kell hoznunk. Ugyanis az Országgyűlés Hivatala már régóta keretgazdálkodást folytat; évről évre annyiból kell gazdálkodnia, amennyi „adatik”. Folyamatosan figyelemmel kísérjük azok kiadásait, akik pénzzel bánnak; a képviselőkét és az alkalmazottakét is. A kiadásokat alapvetően két módon csökkentjük. Az első, hogy a közbeszerzési eljárásoknál próbáljuk elérni a lekedvezőbb árat. Így sikerült például havi egymillió forinttal „szerényebbé tenni” a telefonszámláink végösszegét, s az ekképp megspórolt 12 millióból kisebb felújításokra költhetünk még idén. Másrészt úgy is spórolunk, ahogyan a háztartások: például energiatakarékosra cseréljük az izzókat. Többéves programot indítottunk erre, mert az ilyen égők nem éppen olcsók. Eddig körülbelül az összesnek a 15 százalékát cseréltük ki, jövőre talán már elérjük az 50 százalékot. A fűtésen – ami gázzal üzemel – is megtakaríthatunk némi költséget: amikor csak lehet, mérsékeljük, leállítjuk a fűtést, másrészt a nyílászáró-szigeteléssel is csökkentjük a hő- és pénzveszteséget; azért kellett az Országgyűlés irodaházán valamennyi ablakot kicserélni, mert régiek olyan rossz állapotban voltak, hogy gyakorlatilag az utcát fűtöttük. A tiszítószerek, a kéztörlő és WC-papír mennyiségét alig lehet csökkenteni, de ezeket a közbeszerzéssel próbáljuk nyomott áron megvásárolni. A fénymásolást, az országházi „iratgyártást” viszont hatásosan redukáltuk; amióta 2002-ben elindítottuk az e-parlament programot az ötödénél kevesebbre esett vissza a papírfelhasználás – idén várhatóan 14 millió forint körül alakul a papírszámlánk – s így évi 16 és 24 millió forint közötti összeget takarítottunk meg. Ám ebben is van határ: teljesen még a világ egyetlen parlamentje sem tudott átállni a papírmentességre. Mellesleg az elektronikus információ- és adattovábbítás nemcsak takarékosabb, de gyorsabb is, ezért továbbra is szorgalmazzuk. Tavaly a gépjármű-biztosítási kiadásokon 9 milliót, a tisztítószereken és a háztartási papírárun 7,3 milliót, az irodaszereken 1,3 milliót, az égőcserékkel úgy 2 milliót, az irodaházi fűtésen a hőszigeteléssel és fűtési hőmérséklethatár emelésével 5 millió forintnyi energiát spóroltunk meg. Éppen annyit, amennyit 29, a tartalma és a szakmai színvonala miatt drágának minősített folyóirat lemondásával, illetve az igényelt könyvtári példányszám csökkentésével – mondta végezetül Bakos Emil.
Ám a legnagyobb országházi költségvetési tétel az egésznek több mint a kétharmada, amin a hivatal nem spórolhat, a személyi juttatásoké és a terheiké, amelyeket jogszabályok írnak elő. S erről a gazdasági főigazgató nem is mondhatott semmit, hiszen az, hogy hány képviselő legyen a magyar parlamentben és hány alkalmazott segítse a munkájukat – a törvényhozás döntésein múlik. Ám vannak ebbe az irányba mutató kezdeményezések: az MSZP a képviselői költségtérítést adóztatná meg; a Fidesz az állami vezetők juttatásait csökkentené a 2002-es szintre, s ehhez igazítaná a képviselők jövedelmét; az MDF javaslata, hogy önként mondjanak le költségtérítésük 18 százalékáról, a képviselők, az SZDSZ a jövedelmük befagyasztását szorgalmazza és azt, hogy a lakhatási költségtérítést csak számlával és szerződéssel lehessen felvenni; a KDNP nem élt önálló javaslattal az üggyel kapcsolatos hétvégi ötpárti egyezetetésen.
(Összevetésül: az 51 ezer lakosú Dunaújváros ez évi tervezett költségvetési kiadása 13,6 milliárd forint, Budapest III. kerületében pedig – Óbuda-Békásmegyer 130 ezer lelket számlál – ez évre 21,3 milliárdos kiadással kalkuláltak – a szerk.)
vgp
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!