Tűzze napirendre a kormány a Kenedi-bizottság jelentését

A párt ügyvivője emlékeztetett rá, hogy az iratvizsgáló bizottság csaknem két hónapja adta át jelentését a kormánynak, és azóta a liberálisok véleménye szerint nem történt semmi. A szabad demokraták egyúttal azt is kezdeményezik, hogy érdemi jogalkotó munka induljon el az ügyben. Gulyás József szerint nem késlekedhet a Kenedi-bizottság által megfogalmazott úgynevezett dossziétörvény megalkotása sem, amely garanciát adna az iratok nyilvánosságára. Az SZDSZ azt is kéri, hogy a kormány tegye egyértelművé a tudományos megismerés garanciáit. Elmondta, ha ezt nem teszik meg, akkor a szabad demokraták saját kezdeményezésekkel állnak majd elő, készek saját törvényjavaslatokat megfogalmazni. Gulyás József szerint a pillanat történelmi, mert egy nagyon komoly, szakmailag megalapozott iratfeltárás után a közvélemény szembesülhet azzal, hogy miként működtek az állambiztonsági szolgálatok, és hogy a rendszerváltás után a Nemzetbiztonsági Szolgálat, illetve a mindenkori kormány hogyan tartotta vissza a nem jogállami módon működő szolgálatok iratait.
A Kenedi-bizottság jelentéséből Gulyás József szerint kiderül, hogy a magyar közvélemény manipulálása, az információk indokolatlan visszatartása a rendszerváltás után sem szűnt meg. A közvélemény figyelmét az ügynökkérdés és az átvilágítási eljárások körüli viták kötötték le, de az állambiztonsági szolgálatok működésének feltárása elmaradt. Az sem tisztázott, hogy a rendszerváltás utáni iratmegsemmisítések hogyan zajlottak. Az SZDSZ szerint feltárható ez a jelenség, megnevezhető a felelősök köre. A párt ezért azt is kezdeményezi, hogy a kormány a lehető leggyorsabban döntsön az évtizedekre titkosított mágnesszalagokon őrzött információk feltárásáról, archiválásáról, és e munka során biztosított legyen a civil kontroll. A sajtótájékoztatón Magyar Bálint, a párt országgyűlési képviselője azt mondta, hogy Szlovákiában az internetről kérhetők le az egykori csehszlovák titkosszolgálatok iratai, és az egykori NDK titkosszolgálatának irataihoz is hozzá lehet férni. Magyarországon viszont csak a besúgók jelentéseihez és a jelentések összegzéseihez lehet hozzájutni. Nem hozzáférhetők a lehallgatási jegyzőkönyvek, a telefonbeszélgetések jegyzőkönyvei, a fotók, a filmek és az operatív jelentések, amelyekkel a titkosszolgálati akciókat szervezték. Magyar Bálint szerint a legkülönbözőbb politikai erők csaknem két évtizede akadályozzák, hogy hozzá lehessen férni ezekhez az iratokhoz. „Úgy látszik, hogy zsarolják és használják azokat az embereket, akik érintettek voltak ezekben a tevékenységekben” – mondta. A képviselő szerint a megfigyeltek számára korlátozás nélkül hozzáférhetővé kell tenni a rájuk vonatkozó iratokat, csak mások bizalmas adatait szabad titokban tartani. Azt mondta, ha a törvényhozás képtelen megoldani ezt a problémát, akkor más eszközöket kell keresni, de azt kérdésre sem árulta el, hogy mire gondol.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!