Legalább nyolc év a körgyűrű teljes elkészültéig

Lám, már megint „negatívkodunk”. Mert mindig az a jó hír, ami rossz hír. Néhány hete másról sem szólnak az autópályahírek, mint hogy Csömörnél az M0-s út járda, közvilágítás, meg bicikliút nélkül épül az európai uniós forrásokat is felhasználva, s hogy a Budapesttel szinte összeépült község így csak motorizáltan közelíthető meg… Pedig több szektorban folytatódik a Budapestet elkerülő körgyűrű, az M0-s építése, a kormányhatározat alapján a teljes körgyűrűnek 2015-ig kell elkészülnie, az érvényes tervek szerint az M0-s teljes nyomvonala 110 kilométer hosszú lesz. Épül, jövőre kész is lesz a Budapest feletti, északi M0-s 3 kilométeres Duna-híd.
Mint a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF Zrt.) szóvivője, Béni Gyöngyi a múlt hét végi csömöri – egy helyi civil szervezet által szervezett demonstráció kapcsán is – a VH-val közölte: részben kései, másrészt korai a harangok félreverése. Kései, mert a tervek szabvány szerinti elfogadása előtt mindenkinek háromszori lehetőség adatott az elkerülő út megépítésének mikéntjére, ám sem a közmeghallgatáson, sem az egyeztetésen, sem a terv kifüggesztése után egy árva lélek nem kifogásolt náluk semmit. Különben pedig az M0-s keleti szektorának teljes megépítése után Csömört és Budapest XVI. kerületét összesen öt felüljáró kapcsolja össze, így lehetővé téve a gyalogos, kerékpáros és a gépjárművel való közlekedést. Ma még ebből az ötből három hiányzik – ezért meg korai a civilek pesszimizmusa. A megépülő felüljárók mindegyike aszfaltburkolatot kap, szélességük pedig nem lesz kisebb az eredeti földút szélességénél – s bár külön kerékpárút nem lett kijelölve, ettől függetlenül, a KRESZ szabályai szerint bármely felüljárón gyalogosan, kerékpárral is lehet közlekedni. Egyébként a településen ma sincs sehol külön kerékpárút… Az építési engedély, melyet a Pest Megyei Közlekedési Felügyelet adott ki, külön nem írt elő kerékpárutat egyik felüljárónál sem, előzetesen a csömöri önkormányzat, mint szakhatóság is hozzájárult ehhez. Mivel a beruházó cég fontosnak tartja a lakosság véleményét, így találkozóra hívta a civilek képviselőit november 14-re. Ma még a prérin szinte semmi sincs Béni Gyöngyi szerint: épül a pálya, s épülnek alatta-felette a különféle átemelt utak.
Az idei esztendő autópálya-építésnek a „legje” természetesen az M7-esen, a Köröshegyi Völgyhíd, amely 360 ezer tonnás, 33 emeletnyi magasságú, 1872 méter hosszú viadukt, amelyet bár augusztustól már használhatunk, de a teljes műszaki átadása csak jövőre lesz, mire minden hozzávaló is elkészül. Ha szerencsénk van, akkor jövő nyár végére már valóban egészen a horvát tengerpartig sztrádán autózhatunk, végig. Még akkor is, ha az M7-es még hiányzó, Balatonkeresztúr–Nagykanizsa közötti szakasz építése egy kicsit csúszik is a 2008. májusi határidőhöz képest. A munkálatokban fennakadást okoz az, hogy a talaj errefelé nagyon tőzeges – nemegyszer tőzegtüzek is voltak –, de ennél is súlyosabb gondot okozott az, hogy a szakaszt építő cégtrojkából az egyik kiesett. A konzorcium másik két tagja, a Porr és a Terrag-Asdag vette át az egész kivitelezést, a hidak, műtárgyak építésében nincs lemaradás, „csak” a földmunkákban. Ám a korábban hozsannázott Viadom valahogyan fizetésképtelenné vált, felszámolás alatt áll, s bár a cég vagyona ötmilliárd forint, a hitelezői állítólag ennek majd tízszeresét követelnék rajta – hogy joggal-e, az majd kiderül. Egy bizonyos: a 36 kilométeres szakasznak meg kell épülnie. Horvát területen, az ottani A4-es autópályán már csupán egyetlen másfél kilométeres szakasz hiányzik és a közösen finaszírozott, már épülő, a folyó felett 216 méter hosszan átívelő Mura-híd. Az építési határidő: 2008 szeptembere. Állt a bál az ősszel Veszprém megyében: a majdani M8-as részeként számon tartott 71-es Fűzfő–Balatonakarattya elkerülő út megépítésén összeveszett – na persze, hogy pénzügyeken – a konzorcium két tagja, a Mélyépítő és a német Hochtief. Olyannyira, hogy birtokvédelmet kértek Kenese önkormányzatának szakhatóságától, s biztonsági emberek és rendőrök közreműködésére volt szükség.
Amúgy amikor a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumot autópálya- témában megkerestük, a NIF Zrt.-hez, mint beruházóhoz irányítottak „kizárólagosan”, ebből könnyűnek tűnhet arra a következtetésre jutni, hogy a tárca csupán „ünnepélyesen átadni” szeret. Mármint megépült szakaszokat. Amelyből azért persze van bőven. Kóka János miniszter az egyik tetthelyen tartott sajtótájékoztatón jelentette be, eddig idén már 71 kilométernyi új autópálya épült meg, az M6-os, az M7-es és az M3-as egy-egy szakaszát adták át. Itt jelentette be azt is, hogy az áprilisban bevezetett nehéz teherautókra – a 12 tonna felettiekre – szóló úthasználati díjból ötmilliárd forintnyi a bevétel, ami 170 kilométernyi közút teljes rekonstrukciójára elegendő. S azt is, hogy nyolc év után megszűnik az autópálya-matricázás – díjat persze kell fizetni ezután is, ám az nem emelkedik – , s a matricák kiadásával, nyomtatásával megspórolt – állítólag vagy kétszázmilliót – a sztrádabiztonságra fordítják.
Összességében, míg 2002-ben itthon 534 kilométernyi autópályán és azt kiegészítő, gyorsforgalmi szakaszokon autózhattunk, motorozhattunk – a motorosoknak nem lesz külön „nyári” díj, egész évben négynapos díjként fizetett 765 forintért riogathatják, tisztelet a nem túl sűrű kivételnek, a négykerekűe-ket –, addig most 2007 őszén már 1040 kilométeren vezethetünk. 2003-ban lett kész a majdani M9-es szekszárdi Duna-hídja, a város védőszentjének, Szent Lászlónak a nevét viselő híd, amely Építőipari Nívódíjat kapott. 2004-ben továbbépült az M7-es, de az igazi örömet az autósoknak az észak-magyarországi M3-as Polgár–Görbeháza, Nyékládháza–Miskolc szakaszai jelentették, s ehhez járult az idén újabb, hozzávetőlegesen negyven kilométer, így Budapesttől Nyíregyházáig autózhatunk az M3-ason, immár 233 kilométeren át; 2005-ben a csúcs a szintén akkor átadott Balatonszárszó–Ordacsehi M7-es húsz kilométeres szakaszának a több mint kétszeresét jelentő 49 kilométernyi M5-ös Kiskunfélegyháza–Szeged közti része volt. Tavaly összesen 177 kilométernyi hazai autósztráda lett közlekedésképes – a leghosszabb szakasz ebből az M6-osé Érd–Dunaújváros között: 59 kilométeres. Jövőre mintegy 80 plusz új autópálya- és gyorsforgalmiút-kilométerrel számolhatunk. A fővárosiaknak és az agglomerációnak viszont nem öröm: bár szépen formálódik az M0-s körgyűrű – 2009-re Gödöllőig ér például –, igazi gyűrűvé, egymásba olvadó végtelen karikává még sokáig nem válik: a budai, nyugati szektorra még csak tanulmánytervek készültek, a végső nyomvonal a természetvédelmi terület, a beépítettség és a domborzati viszonyok miatt nehezen körvonalazódik, így a 2013-ig tartó gyorsforgalmi hálózatfejlesztési tervben nem szerepel. 

G.M.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!