Tervezni kell!

A jelenben az önszabályozó piac mítosza romba dőlt, egyre inkább szükség van az állam aktív részvételére a piaci folyamatokban is. Az Országgyűlés is csak akkor tud hatékonyan érvényesülő törvényeket alkotni, ha megalapozott tervekre épülő stratégiával rendelkezik. A stratégiai tervezés lehetővé teszi, hogy hazánk tartósan és rugalmasan alkalmazkodjon a változó környezethez. A stratégiai tervezés kizárja a kapkodást, a törvények szakszerűbbé válnak, ami elősegíti a gazdaság hatékonyabb működését.
Hollandiában a gazdasági egyensúly megteremtése, Norvégiában az ésszerű strukturális változások érdekében készítettek középtávú nemzetgazdasági terveket az 1950-es években. Franciaország ötéves tervei a termelékenység növekedését igyekeztek megvalósítani, ezért 1952-ben létrehozták az Országos Termelékenységi Bizottságot, amely olyan termelékenységnövelési módszereket dolgozott ki, amelyek kevésbé beruházásigényesek, így azokat a vállalkozások könnyen meg tudták valósítani.
Igen figyelemre méltó volt Japán tervezési módszere is. A szigetországban a megalapozott tervezés érdekében még 1946-ban felállították a Gazdasági Stabilizációs Testületet, majd a Gazdasági Tervezési Hivatalt. 1947-ben megalakították a hosszú távú tervezési titkárságot, amely összeállította a gazdaság rehabilitációs tervjavaslatát. Ezen tervjavaslat a népesség- és munkaerő-változást, a termelékenység alakulását, a külkereskedelmi forgalmat és az állami finanszírozást rögzítette.
1952. után – amikor Japán megszállása véget ért – különösen gyorsan fejlődött a szigetország tervezési módszere. A Gazdasági Tervezési Hivatalban figyelemre méltó alapossággal dolgozták ki az 1956-tól 1960-ig érvényes gazdasági önellátás ötéves tervét, majd a nemzeti jövedelem megkétszerezésének tízéves tervét. Ennek segítségével elérték a fejlett tőkés országok életszínvonalát, sok munkahelyet hoztak létre és csökkentették a japán dolgozók közötti jövedelemkülönbségeket.
A fejlett országok középtávú tervei alapos és sokrétű elemzés után rögzítették a legfontosabb gazdasági célkitűzéseket és feltárták a célok megvalósításának eszközeit is. A jelenben az egyre nehezebb pénzügyi és gazdasági folyamatok ismét felhívják a figyelmet arra, hogy egyre aktívabban kell beavatkozni a pénzügyi, piaci folyamatokba és újra szükségszerű megalapozott tervek készítése, amelyek a jövőben a válságok elkerülésére is alkalmasak lehetnek.
Dr. Takács Imre Hajdúszoboszló,
szakközgazda

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!