Dicséretes dolog a természet szeretete és védelme. Mindaddig, amíg ez a
túlbuzgóság nem csap át bizonyos hivatali kötelezettségek
elhanyagolásába.

Ilyen eset köztársasági elnökünk aktivitása, aki világjáró turistaként éli ki természetimádó szenvedélyét. Sólyom úr az utóbbi években beutazta csaknem az egész világot. Van, amikor magánemberként zarándokol távoli tájakra. Többen kérdezhetik: ilyenkor saját költségén utazik az elnök úr?
Az utóbbi hetekben, amikor a világméretű pénzügyi és gazdasági válság azt parancsolná, hogy minden felelős állami vezető együtt keresse a megoldást az ország érdekében, a mi államfőnk több időt tölt külföldön, mint a hazájában.
Erősen vitatható stílusára utal, hogy elutasította a miniszterelnök meghívását a nemzeti csúcsra, ahol már csak jelképesen is jelen kellett volna lennie.  Úgy tűnik, nagyfokú jobboldali elkötelezettsége erősebb, mint a magas tisztségből adódó, és joggal elvárható közéleti szerepvállalása. Immár elkoptatott szlogen, hogy az elnöknek integráló tényezőnek kell lennie, nem pedig a megosztó hálátlan útját járni. Ő az, aki kilóg a sorból, ami kárt okoz az országnak. Ez a magatartás egyáltalán nem illik egy „közjogi méltósághoz”!
Nemes József, Orosháza

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!