A Titanic, a Kapj el, ha tudsz, a New York bandái, az Aviátor, a Rómeó + Julia, valamint a Véres gyémánt sztárja mindössze 33 éves, és máris 3 Oscar-jelölést és számos díjat tud magáénak. Gyermekszínészből lett ügyeletes szívtipró, majd a kritikusok kedvence és könyörtelen akcióhős, aki civilben a világ legvonzóbb modelljeivel flörtöl, árva gyerekeket támogat és lelkes környezetvédő. Legutóbb Ridley Scott (Gladiátor, Amerikai gengszter, A nyolcadik utas: a Halál) rendezésében, Russell Crowe-val forgatta az izgalmas akcióthrillert, a Hazugságok hálójábant. A filmben Roger Ferrist (DiCaprio), a CIA legjobb ügynökét Jordániába küldik egy terroristavezér felkutatására. Főnöke, Ed Hoffman (Crowe) számítógépén keresztül segíti emberét, aki életveszélyes kémjátszmába kezd, hogy a terroristahálózatba beépüljön. Leonardo DiCaprio a NewsBlaze.com hírportálnak adott interjút.
– Egyszerűen fogalmazva, van egy állandó dilemmája. Országának biztonsága érdekében és a terrorellenes harc nevében olyan dolgokat kell megtennie, amikkel nem ért egyet. Mindkét oldal manipulálni próbálja. Azon túl, hogy a film fontos és igen aktuális politikai mondandóval bír, fantasztikus kémfilm, izgalmas macska-egér játékkal, ami önmagában is megállná a helyét.
l Találkozott a forgatás előtt igazi kémekkel?
– Beszéltem olyanokkal, akik hasonló területen dolgoztak. De valójában a CIA titokzatos homályba burkolózik, hacsak nem múltbeli, történelmi szerepéről beszülünk, amit még csak most kezdünk megismerni. Ha ezzel a témával foglalkozik valaki, mindig sötétben tapogatózik, és a történet a saját életét kezdi élni.
l Ferris rengeteg fizikailag megterhelő helyzetet él át. A kaszkadőrjeleneteket maga forgatta?
– A legtöbb kaszkadőrjelenetet én.
l Ez vonatkozik az állandó tárcsázásra is a mobiltelefonnal?
– Nem, én egyáltalán nem tárcsáztam. Mindenféle tárcsázást visszautasítottam, de nagyszerű kézdublőreink voltak.
l Gondolom, az ujjtörést is kihagyta. Nehezek voltak a kaszkadőrjelenetek?
– Igen, nehezek. Hihetetlenül nehéz forgatás volt. Így van ez a Ridley Scott-filmekkel, ezt meg kell szokni. A forgatás ritmusa nagyon intenzív és gyors, mindenre fel kell készülni. Előfordult, hogy kihagytunk részeket a forgatókönyvből, mert ő ott helyben úgy döntött. Több helikoptere is körözött a levegőben, készen arra, hogy odafentről rögzítsék, ahogy végigrohanok a városon. Majd azt mondta: „sétálj csak egy pár háztömbnyit, és élőben vesszük, ahogy a helikopterek üldözőbe vesznek az arab utcán. Ne aggódj, megállítjuk a forgalmat, minden rendben lesz!” Az ilyesmi benne van a pakliban, ha Ridley Scott-tal dolgozik az ember. Az átállás is nehézséget jelentett számomra. Épp befejeztem a Revolutionary Road című filmet, amely olyasmi volt, mint egy ötvenes évekbeli dráma, hónapokon át csak az érzéseinkről beszéltünk. Aztán hirtelen Marokkóban találtam magam, és rakétákat lődöztek ki rám. Ridley Scott nem tűri a baromságot. Jó volt olyasvalakivel dolgozni, aki annyira bízik az ösztöneiben, hogy képes sutba vágni egész jeleneteket, vagy többoldalnyi párbeszédet a megérzéseire alapozva. Lenyűgöző részt venni a munkában, de nekem nagyon furcsa váltás volt. Viszont amint megszoktam a környezetet, átvettem a hangulatot és élvezni kezdtem. Az egész forgatás adrenalin fűtötte hajszává vált, amit Ridley annyira szeret. Visszagondolva, nagyon kemény volt. Sokszor kérdezik tőlem az emberek, hogy jól szórakoztam-e a forgatáson. Nem tudom, lehet-e ezt a szót használni rá. Kihívás volt, izgalmas, és még folytathatnám, de a szórakoztató szót nem használnám.
l Milyen érzés volt, hogy megkínozták, ugyan csak filmen?
– Egy nagyon nehéz jelenetről van szó, és ráadásul nagyon feszült volt a hangulat, mert tudtuk, hogy nagyot kell alkotnunk. Olyan óriási erőfeszítést követelt a jelenet, hogy utána három napra lebetegedtem.
l Leo, ismerjük a környezetvédelem iránti elkötelezettségét. Most, hogy Amerika a történelmének legnagyobb gazdasági mentőcsomagjára készül, mi a véleménye arról, hogy a környezetvédelemre szánt pénz nagy része a Wall Street-i vezérek megmentésére lesz fordítva?
– Ha a környezetvédelemről és az alternatív üzemanyagforrásokra való átállásról van szó, már évek óta mélységesen kiábrándult vagyok. Tehát ez sem ér meglepetésként. Azonban úgy érzem, hogy ismét lemaradunk, pedig az Egyesült Államoknak kellene ezen a téren példát mutatnia a világ többi részének. Brazília például már elindult ezen az úton, és más országok is magukévá teszi a környezetvédelmi alapelveket. Természetesen az emberek nem szeretik, ha mások megmondják nekik, hogyan gondolkodjanak, miben higgyenek, vagy politikailag mi a jó és mi a rossz.
Fordította: Kántor Zsána
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!