Kéretlen nyelvújítók
Olvasónk szerint új közhelyek is születtek, mint például „jókor volt jó helyen”, „ne tudd meg”, „akár hiszi, akár nem” stb. Nemesbüki András úgy véli, a tévébemondók, elsősorban a kereskedelmi adóknál, sokszor használnak helytelen kifejezéseket. Pl.: „legkevesebb heten meghaltak.” Ha nem tudják pontosan, akkor mondhatnák: többen meghaltak. Aztán: „nagy károkat okoztak”. Helyesen: nagy kárt okoztak.
Olvasónk úgy látja, rendőreink is tanulhatnának magyar szavakat az unalmas szakzsargon helyett. Egyébként Nemesbüki András szerint derék rendőreink nagyon „kedvelhetik” a rossz útra tévedt embereket, hiszen így említik őket: gyanúsítottunk, elkövetőnk, urazzák is őket, és még véletlenül sem mondják, hogy gyilkos, tolvaj, szélhámos, rabló. Ezzel kapcsolatban azért fontos tudni, hogy ez utóbbit nem tehetik, hiszen személyiségi jogokat sértenének vele. Ráadásul a nyomozás során még csupán felderítik az ügyet, a bűnösség kérdésében a bíróság dönt. Ha valakiről kiderül, hogy ártatlan, mégis már korábban csalónak, tolvajnak, gyilkosnak nevezték valahol, joggal kér majd elégtételt. Sőt, ezt már a bírósági szakasz előtt megteheti, hiszen az ártatlanság vélelme a bíróság jogerős döntéséig mindenkit megillet. Más kérdés, hogy vannak egyértelmű esetek is, amikor még az elkövető sem tagad, ilyenkor valóban feleslegesnek tűnik a körmönfont fogalmazás. Persze a jogi korrektség sem indokolja például a birtokviszony használatát, az urazást, és az érthetetlen, közhelyes mondatszerkesztéseket.
Végül egy érdekes mondat olvasónk gyűjtéséből: „eszméletlenül jól éreztem magamat”. Az állapothatározó más elvileg ellentétes szavakkal is „helyettesíthető”: „szörnyen jól”, „iszonyúan jól”, „förtelmesen jól”. Csak tudja magát az ember aztán kipihenni.
Kiss Róbert Richard
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!