Budai Bernadett
– Apropó, ifjú ismerősöm hívta fel a figyelmemet egy internetes oldalra, ahol arról folyt a vita gőzerővel, hogy „jó csaj-e a szóvivő?” Nem zavar ilyesmi egy március 31-én született „Kost”?
– Á, dehogy… Egyébként már lecsendesült a „téma”, nagyon korai bejegyzések voltak ezek… Akkor folyt a chatelés, amikor kineveztek erre az akkortájt eléggé hányatott sorsú posztra. Akkoriban sok portál foglalkozott a szóvivőkkel, azóta a megjegyzések elcsitultak. Ami végtére is azért jó, mert ez azt jelenti, hogy tudunk normálisan működni, tesszük a dolgunkat, a poszt – megnyugodott… Egyébként a szüleim is – ők már nyugdíjasok, édesapám a Felvidékről származik – megnyugodtak. Mert amikor eléjük álltam annak idején azzal a már valós hírrel – a ténnyel, hogy hol fogok dolgozni, mi lesz a feladatom a nyilvánosság előtt, hogy rám esett a választás –, először nagyon megijedtek. Féltették egy szem lányukat attól, hogy majd támadni fogják… Ami meg a „Kosságomat” illeti, az az érzésem, hogy a személyiségjegyek többé-kevésbé igazak lehetnek rám is, mert akaratos, szeretem a dolgokat valóban végigvinni, ha törik, ha szakad, függetlenül attól, hogy milyen nehézségekbe, akadályokba ütközöm. De ilyen voltam kicsiként is. Azt persze senki ne képzelje, hogy úgy kezdem a napjaimat, hogy lesem a horoszkópot, mit mond a karrierre, vagy éppen a szerelemre aznapra… Az elején azzal is szembesítettek, s magam is mondtam, hogy túl fiatalon nincs meg az a politikai tudás, ami egy ilyen feladathoz kell. De kétségtelenül már előttem is szinte mindenki a fiatalabb korosztályhoz tartozott, így Borókai Gábor, az Orbán-kabinet szóvivője, vagy Gál J. Zoltán aki kétszer is betöltötte ezt a posztot. Azt gondolom, fel kell készülni – s ez ennyi idősen meglehet, valóban több időt, odafigyelést igényel ahhoz, hogy nagyobb hibákat az ember ne kövesen el, mint egy nagyobb gyakorlattal, élettapasztalattal, rutinnal rendelkező szakember.
– Nem tart attól, hogy egyszer s mindenkorra úgymond „megbélyegzett”, mert a másfél évvel ezelőtti döntésével elkötelezte magát egy adott politikai oldal mentén?
– Nem! Abszolút nem! Ugyanis – mint nemrég a Bibó István Szakkolégiumban egyetemistáknak is elmondtam –, egy bizonyos értékrend mellett már jóval korábban elköteleztem magamat. Elmondtam nekik azt is, hogy értéksemlegesség nincs, csak az ember politológusként – ha stratégiai, taktikai klasszikus elemzést, pártok, tárcák „kivesézését” végzi – független és nagyon objektív igyekszik lenni. Értéksemlegesség pedig tényleg nincs, mert az ember magában választ: vagy kiáll a szegregáció ellen, vagy nem, vagy vallásos, vagy nem. A diákok lényegében egyetértettek velem… S hogy mi lesz később? Majd meglátjuk. A politika és a média világát azt hiszem, többé kevésbé megismertem – belülről is. 2010-ig biztos nem gondolunk családalapításra a párommal – ő szerencsére nem közéleti szereplő –, hiszen most napi 24 órában kell „éberen helytállni”, nem oszthatom be magam a teljes hétvégeket sem… Addig kevés, de drága az együtt töltött idő. (gündisch)
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!