Egyik este a Tévéügyvédjében láttam egy érdekes riportot. A műsor
bemutatott néhány idős családot, akik egy olyan bérházban laknak, ami a
katolikus egyház tulajdonába nem rég került vissza. És a plébános „úr”
hosszú ideje igyekszik kilakoltatni az itt élőket. Ez a történet
önmagában annyira már meg se rázza az embert, annyi hasonló ilyen
esetre került sor a rendszerváltás után, hogy a többség fel se kapja a
fejét arra, hogy már megint utcára akarnak tenni embereket, de ez az
eset más.
Még pedig azért, mert a plébános „úr” enyhén szólva is nem fair eszközökkel harcol. Ezért is tettem az úr szót idézőjelbe, mert ez a kifejezés csak olyan embereket illet meg, akikről feltételezhető, hogy becsületesek. Már pedig aki pap létére más emberek egzisztenciáit akarja tönkre tenni az nem becsületes. Aki idős nyugdíjasokkal, akik életüket keményen végig dolgozták, négyzetméterenként 800 forintos havi lakbért kíván kifizetetni egy félkomfortos lakásért, az egyenes becstelen! Az önkormányzat hasonló kategóriájú lakásainak bérleti díjai 122 forint/négyzetméter/ hó. Ezek után végképp viccesnek tartom, hogy a plébánia honlapján a piacgazdaság korlátlanságáról és erkölcstelenségéről írt cikk található.
Felmerül bennem miféle ember lehet az ilyen? Tudtommal a papok dolga az lenne, hogy a rászorulókon segítsenek, és nem az, hogy a munkában megfáradt embereket, akiknek határozatlan időre szóló bérleti joguk van arra a lakásra ahol laknak, terrorban tartsák. Mert bizony Pajor plébános „úr” most ezt teszi. Remélem az isteni ítélőszék előtt méltó jutalomban fog részesülni ezért a „becsületességért” és „kegyességéért”…
Utólagosan jegyezném meg, hogy ha az olvasó a google-ba beírja a következő kifejezéseket: „Pajor András, Jobbik”, érdekes dolgokra bukkanhat…
Bakó András, Budapest
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!