Idén is bővültek a tehetséges fiatalok lehetőségei a felsőoktatásban: növekvő források a posztdoktorok számára, szélesebb pályázati lehetőség a szociálisan hátrányos helyzetű tanulóknak. 2009-ben várhatóan 40 milliárd forintos program indul a tehetséges hallgatók, kutatók támogatására és egy nemzetközi kutatóközpont kialakítására.
Az „agyelszívással”, a kimagasló eredményt elérő fiatalok külföldre csábításával minden országnak – főleg a kisebbeknek – szembe kell néznie. Ha nem nyújtanak tehetségeik számára a kutatáshoz és a kibontakozáshoz megfelelő környezetet, a külföldi cégek, vállalatok, kutatóintézetek könyörtelenül elszipkázzák a legjobbakat. Az államnak tehát biztosítania kell, hogy minél színvonalasabb képzésben részesüljenek a felsőoktatásban tanulók, de – ezzel egyidőben – elő kell segítenie azt is, hogy a legtehetségesebbek is az országban maradjanak, és ott folytassák tudományos pályájukat.
A megfelelő keret kialakítását, az intézményekkel való intenzív együttműködést és a társfinanszírozás ösztönzését várja el a modern világ az államoktól, melyek hatékonyan segítik a felsőoktatás legkiemelkedőbb tehetségeit, biztosítják az egyetemek, főiskolák működését, az állandóságot és a kiszámíthatóságot. A Hiller István vezette oktatási tárca ennek szellemében cselekedett az elmúlt években. Korszerűsítette a minőségbiztosítási rendszert, nagyszabású, uniós forrásokat bevonó programot dolgozott ki a nemzetközileg elismert kutatók és oktatók Magyarországra csábítására, ösztönözte a megfelelő infrastruktúra kiépítését a magántőke bevonásával (PPP-beruházások) és nem utolsósorban évről évre bővítette a felsőoktatási tehetséggondozó programokat.
2008-ban két program – a Magyary Zoltán Posztdoktori Ösztöndíj és a Bursa Hungarica Ösztöndíj – újult meg, több lehetőséget biztosítva a tehetséges fiataloknak.
Magyary Zoltán Ösztöndíj – itthon tartjuk a legjobbakat
A Magyary Zoltán Posztdoktori Ösztöndíj létrehozása óta 15 év telt el, és bátran mondhatjuk, hogy a program hazánk legkomolyabb posztdoktori ösztöndíjává nőtte ki magát. Az évente jelentkező hallgatók száma megduplázódott a kezdetekhez képest, a támogatás összege folyamatosan emelkedett. Mintegy 1000 fiatal kutató pályázott az elmúlt években, közülük 169-en részesültek ösztöndíjban. Idén újabb sikert könyvelhetett el a program, hiszen a Norvég Finanszírozási Mechanizmus 2008. szeptember 24-i döntése alapján az Európai Gazdasági Térség és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus egymillió euróval támogatja a Magyary Zoltán Posztdoktori Ösztöndíjat, megnövelve ezzel a következő három év pályázatainak keretösszegét. Így a 2008-as és 2009-es pályázaton 113-113 millió forintot, a 2010-es kiírásban pedig 68 millió forintot biztosítanak a tehetséges fiataloknak.
A Magyary Zoltán Posztdoktori Ösztöndíjjal az oktatási tárca célja, hogy a nemzetközi tapasztalattal és kiemelkedő tudományos teljesítménnyel rendelkező tehetséges fiatal oktatóknak-kutatóknak olyan feltételeket biztosítson, amelynek hatására Magyarországon folytatják tudományos karrierüket.
Az ösztöndíjra – bármely tudományterületről – olyan fiatal, tehetséges oktatók-kutatók jelentkezhetnek, akik vállalják, hogy az ösztöndíjas időszak alatt valamely magyar felsőoktatási intézményben végzik tudományos kutatómunkájukat. A posztdoktorok csak 40 éves kor alatt pályázhatnak, emellett PhD, illetve azzal egyenértékű tudományos fokozattal kell rendelkezniük. Az egyes pályázati fordulókban 17 fő támogatására nyílik lehetőség. Az ösztöndíjas az ösztöndíj időtartama alatt kétféle támogatásban részesül: havi ösztöndíjban (302 500 Ft) és évente egyszeri kutatástámogatásban (950.000 Ft).
A Magyary Zoltán Posztdoktori Ösztöndíjnak nem véletlenül lett ilyen komoly rangja a felsőoktatási tehetséggondozásban. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium és a kormány által alapított Magyary Zoltán Felsőoktatási Közalapítvány 1990 novembere óta, 18 éve dolgozik azon, hogy a legkiemelkedőbb tudományos teljesítmények – hallgatóktól a professzorokig – elismerést nyerjenek hazánkban. A Magyary Zoltán Posztdoktori Ösztöndíj mellett a közalapítvány indította útjára a Szilárd Leó Professzori Ösztöndíjat, a Charles Simonyi Kutatói Ösztöndíjat, a „Humán erőforrás fejlesztése a civil szektorban” ösztöndíjat, és a „Kiemelkedő PhD/DLA munkák elismerése” ösztöndíjat is. Kiemelkedő teljesítményt nyújtó hallgatók, oktatók és tudósok élnek az ösztöndíjakban rejlő lehetőségekkel, és tudományos munkásságukkal, eredményes kutatómunkájukkal nagyban hozzájárulnak a felsőoktatás és az akadémiai kutatóhelyek fejlesztéséhez. Munkájukkal nemcsak itthon, hanem külföldön is elismerést szereznek, továbbá példát állítanak a fiatal tudósnemzedék elé
Bursa Hungarica
felsőoktatási ösztöndíj –
az adottság nem a szociális helyzettől függ
Nem szabad elfeledkezni azon tehetséges hallgatókról sem, akik hátrányos anyagi, szociális helyzetben vannak. Az ő támogatásukra jött létre a Bursa Hungarica Ösztöndíj, melynek keretében az Oktatási és Kulturális Minisztérium, az önkormányzatok és a felsőoktatási intézmények közös erővel támogatják a hátrányos helyzetű, szociálisan rászoruló egyetemi és főiskolai hallgatókat. 2007-ben 37.088 diák részesült havonta támogatásban, idén pedig várhatóan tovább nő a támogatott hallgatók száma. A kiosztott támogatás összege egy hónapban több mint 286 millió forint.
A települési és megyei önkormányzatok évente csatlakozhatnak az ösztöndíjrendszerhez, és úgy tűnik az önkormányzatok élnek is a lehetőséggel. 2007-ben 2237 települési önkormányzat – a magyar települések 70 százaléka – csatlakozott a Bursa Hungarica ösztöndíjpályázathoz, 2008-ban pedig már 2327 település vesz részt a programban. A legapróbb településeken is – például a 480 lakost számláló Acsalagon, vagy a 150 lakosú Alsótelekesen – lehetővé válik a fiatal, tehetséges, de szociálisan hátrányos helyzetű tanulók támogatása.
2008 augusztusában lépett hatályba az oktatási tárca kezdeményezésére a Bursa Hungarica módosítása, amely kiterjeszti az ösztöndíjban részesíthető hallgatók körét. 2008-tól nem csak az államilag támogatott hallgatók, hanem a költségtérítéses képzésben részt vevők is pályázhatnak az ösztöndíjra.
A program nem merül ki a felsőoktatás hallgatóinak támogatásában. Az ösztöndíj lényeges eleme, hogy a felsőoktatási intézménybe jelentkezni kívánó fiatalok számára is elérhetővé teszi az ösztöndíjat, elősegítve ezzel a felsőoktatásban való bekerülést. Az adott tanévben utolsó éves, érettségi előtt álló középiskolások is jelentkezhetnek az ösztöndíjra.
A Bursa Hungarica Ösztöndíjban részesülő fiatalok többségének a konkrét anyagi segítséget jelentő támogatás nélkül nem nyílna lehetősége a továbbtanulásra, tanulmányai folytatására. A program révén a rossz anyagi körülmények között élő, ám tanulni, érvényesülni vágyó, tehetséges fiatalok előtt sem zárulnak be a felsőoktatás, a szakmai érvényesülés kapui.
A tehetséggondozás jövője –
program a kiválóságokért
A már létező lehetőségek az elkövetkezendő években tovább bővülhetnek a tehetséges fiatalok számára. Az oktatási tárca által kidolgozott, kivételes szakmai és politikai támogatottsággal rendelkező Nemzeti Tehetség Program megújíthatja és az eddiginél hatékonyabbá teheti a magyar tehetséggondozás rendszerét. A Nemzeti Tehetségsegítő Tanáccsal együttműködve kialakított komplex projekt összefogja az eddigi állami, önkormányzati, intézményi és civil programokat, összehangolja az állami és az uniós források felhasználását. A Nemzeti Tehetség Program megnöveli a tehetséggondozásra fordítható állami forrásokat, és elősegíti, hogy hazánk maximálisan kihasználja az uniós forrásokat.
A felsőoktatásban várhatóan már 2009-ben elindul egy új, nagyszabású program, a Nemzeti Kiválóságért Program. Az uniós forrásokból megvalósuló programra várhatóan mintegy 40 milliárd forint jut az elkövetkezendő években. A program fő célja, hogy vonzóvá tegye a hazai felsőoktatási oktatói és kutatói környezetet, Magyarországon tartsa a fiatal magyar tehetségeket, valamint hazánkba csábítsa az elismert külföldi szakembereket, oktatókat és kutatókat.
A program támogatást biztosít a Magyarországon és külföldön megvalósuló kutatásokban részt vevő, magas színvonalú tudományos teljesítményt felmutató doktoranduszoknak, doktorjelölteknek, hazai és külföldi kutatóknak-oktatóknak, és nem utolsósorban a tehetséges magyar hallgatóknak.
A program emellett egy olyan nemzetközi kutatási centrumot hoz létre, amely a világ minden tájáról hazánkba csábíthat kiváló tudósokat és fiatal kutatókat. Ösztöndíjat és nemzetközi mércével is kimagasló környezetet biztosít, hogy a tudósok kutatásaikat Budapesten, tanítási és adminisztratív kötelezettségek nélkül végezhessék.
Tanulni vágyó fiataljaink számára a lehetőség adott. A tehetséggondozó programok a felsőoktatásban is rengeteg programot kínálnak a kibontakozásra, tanulásra, valamint a kutatásra. A jövőben a programok tovább bővülhetnek, hiszen minden jel arra mutat, hogy az oktatási tárca mind a felsőoktatásban, mind a közoktatásban kiemelt figyelmet fordít a tehetséggondozásra. Erre a fiatalok mellett az oktatóknak és kutatóknak, továbbá a magyar tudományos életnek is szüksége van, hiszen hazánk csak így őrizheti meg versenyképességét a tudás és tehetség világában.
Bálint László
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!