„Aligha vonul be ez az ősz a nagy ötletek időszakaként a Fidesz történetébe.
Miközben a párt rémülten igyekszik a látszatát is elkerülni, hogy köze van a szocialisták válságkezeléséhez, aközben teljesen szétcsúszott kommunikációjával akkurátusan építi le az ellenzéki évek alatt felépült szakmai hitelességét. A Nemzetközi Valutaalappal kötött hitel megállapodást mutyi ügyletnek láttatni csak sima lyukra futás, a közpénzügyi csomag elutasítása történelmi vétek, a jegybanki irányadó kamat azonnali hat százalékra csökkentése pedig szimplán szakmai blődség”.
Nem mi mondjuk, az idézettel a hétvégén a Portfolio gazdasági szakportál elemzője jellemezte Orbán legutóbbi leleményét. A „hatszázalékos” nyilatkozat először az Észak-Magyarország hasábjain jelent meg. A feltűnésre, amelyet keltett, a pártvezető még rá is segített. Veszprémben a Fidesz elnökségi ülése után ezt bírta nyilatkozni: „A Fidesz felszólítja a jegybankot, illetve a kormányt az alapkamat azonnali és radikális hat százalékra való csökkentésére.” Hozzátette: ez a kamatcsökkentés és az általa indítványozott adócsökkentés együtt segítheti a hazai vállalkozásokat abban, hogy hitelhez jussanak.
Erről hírt adva a Magyar Rádió Krónika című műsora „megkeresett több elemzőt, a döntő többségük nem akarta véleményezni Orbán felvetését”. A nyilatkozni hajlandó kisebbséghez tartozott Vértes András, a GKI gazdaságkutató elnöke, aki finoman elmagyarázta az alapismereteket: drasztikus kamatcsökkentést csak akkor lehet végrehajtani, ha már megnyugodott a nemzetközi pénzpiac és megerősödik a magyar gazdaságba vetett bizalom, s így legfeljebb a jövő esztendő végére várható a 6-7 százalékos jegybanki alapkamat.
Egy másik ismert hazai pénzügyi elemző, Kondrát Zsolt az MKB Banktól azt is fejtegette, mi történne, ha megfogadnák Orbán útmutatását. Egy drasztikus kamatcsökkentés nyomán a forint jelentősen leértékelődne, az MNB iránti bizalom megrendülne, s a folyamat végső soron az infláció emelkedésében csapódna le. Ami természetesen igaz és ami – ugyancsak természetesen – államcsődöt előrevetítő katasztrófa lenne. Orbán ennyit sem tudna? – tehető fel a kérdés. Vagy tudja és épp ezért „mennél rosszabb, annál jobb?” Lehet, hogy ez a lesre futtató logika vezérli, amikor – mint tette ezt ugyancsak a hét végén – felszólítja a pénzügyileg kényes helyzetbe került vidéki önkormányzatokat, hogy minden beruházással teljes gőzzel előre! Pedig májusban Kéri Lászlóék meghitt kis körében a sajtójelentések szerint még a metróberuházás, meg az autópálya-program felülvizsgálatát helyezte kilátásba saját győzelme esetére… Úgy tűnik tehát, a végső motívumnak köze nincs a pénzügyi racio-
nalitáshoz, a hatalom megszerzésére irányul minden érv és ha kell annak az ellenkezője is. Még hozzá a hatalomnak nem négy évre való birtoklására, hiszen, mint Orbán pénteken este a Szent Margit gimnáziumban mondta, a polgári-keresztény oldal terveinek valóra váltásához ennél több idő szükségeltetik…
Most mégis mintha hiba csúszott volna a számításba. Az ismert orientációjú Magyar Hírlap egy nappal Orbán javaslata után ezt írta: „Ebben a szituációban a Fidesz hatszázalékos kamatot ajánl a jegybank figyelmébe, ami első pillantásra merésznek tűnik… A kérdés az, hogy milyen ütemezéssel jutunk el idáig: a forint stabilitásának megőrzése miatt célszerű lenne fokozatosan, több lépcsőben lejjebb vinni a kamatszintet.” A leszelídített, domesztikált variáns mögött a párt ismerői két személy befolyását sejtik. Egyikük Varga Mihály, aki egyetlen alkalmat sem mulaszt el feltétlen lojalitásának hangoztatására, de nem ismétel mantraként szakmailag kritikán aluli, elfogadhatatlan formulákat. A másik Tarlós István, ő a napokban nyert meccset Orbánnal szemben, aki népszavazással vette volna elejét a Főgáz eladásának. A kezdeményezés állítólag Tarlós ellenállásán bukott meg, aki szinte az egész pártelnökséget maga mögé állította. Tarlós abból indult ki, hogy a jelen helyzetben nem célszerű a feszültséget fokozni a fővárosban, a Főgáz eladásából származó összegek pedig szükségesek lehetnek a budapesti beruházásokhoz. (Tarlós ezt nem mondta, de állítólag aggodalommal töltötte el az is, hogy az olló az utóbbi időben Orbán és Gyurcsány között Budapesten szűkült leginkább).
Figyelmet érdemel, hogy Tarlós megkapta a magáét a pártközelinek tekintett Gondolán a Jobbik felé hajló „kemény mag” fórumozóitól. „Mi van? Tarlós átállt a nemzetet kifosztó cionisták oldalára? Csak egy magyar volt a Fidesz elnökségi ülésén, aki a nemzeti tulajdon védelmében szólalt fel.” És egy másik fórumozó: „Előbújt Tarlósból az eredeti SZDSZ-es ördög?... Személyesen szeretné igazolni, hogy Orbán rossz emberismerő, ugyanis egy hónapon belül – Demján Sándor után – a másik kedvenc, aki hátba szúrta Magyarország következő miniszterelnökét.”
A nép szava – tudjuk – nem mindig isten szava, hátba szúrásról nem volt szó, de valami mégis elgondolkodtató. Lehet, hogy azok, akiket a kemény magos törzsgárda diabolizál, már nem feltétlenül hisznek abban, hogy a következő magyar miniszterelnököt Orbán Viktornak fogják hívni.B.B.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!