Sólyom László nem a legmegfelelőbb időpontot választotta az informális
magyar–szlovák államfői találkozóra, de a szlovák köztársasági elnök
ennek ellenére megpróbál eleget tenni a meghívásnak. Erről maga Ivan
Gasparovic beszélt a SITA szlovák hírügynökségnek Trencsénteplicben
(Trencianske Teplice).

A magyar köztársasági elnök november 29-re javasolt informális találkozót szlovák kollégájának, hogy a korábban kialakult gyakorlatnak megfelelően nyilvánosság előtti párbeszédet folytatva tekintsék át a szlovák–magyar kapcsolatok szélesebb összefüggéseit és a két ország viszonyát terhelő problémák okait. Marek Trubac elnöki szóvivő szerint november 29. azért nem a legjobb, mert aznap távozik Szlovákiából Michaelle Jean, Kanada főkormányzója, aki azután Magyarország vendége lesz. Gasparovicnak jobban megfelelne, ha a Sólyom által javasolt államfői megbeszélésre néhány nappal később, december 5-én kerülne sor. Ezen a napon a Békés megyei Tótkomlóson, a magyarországi szlovákok egyik központjában tartanak egy nagyobb rendezvényt, amelyre mindkét köztársasági elnöknek meghívása van. 
A Köztársasági Elnöki Hivatal Stratégiai és Kommunikációs Főosztálya által az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint a november 29-re javasolt találkozó helyszínéről a diplomáciai gyakorlat szerint azt követően egyeztetnek a felek, ha az időpontban már véglegesen megállapodtak. Gasparovic november 11-i lengyelországi látogatásán közös nyilatkozat kiadását javasolta Sólyomnak a szlovák–magyar kapcsolatok ügyében. Sólyom a szlovák államfő által javasolt közös nyilatkozat helyett a két ország elnökének személyes találkozóját, az érdemi megbeszélést részesíti előnyben.

 

„Kivégzéssel” fenyegették Csákyt és Durayt

 

A szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) szombaton megerősítette azt a sajtóhírt, miszerint súlyosan megfenyegették a párt elnökét és stratégiai alelnökét, Csáky Pált és Duray Miklóst. 

A pártnak az MTI prágai irodájához eljuttatott közleménye szerint Csáky két ízben, júniusban és novemberben kapott fenyegető levelet és lőszert tartalmazó borítékot. A novemberi fenyegetés Durayra is vonatkozott.  Az MKP mindezt jelentette a rendőrségnek, s tekintettel a folytatódó vizsgálatokra az üggyel kapcsolatban részletesebben nem kíván nyilatkozni.
Ugyancsak közölték, hogy a szlovák rendőrség megerősítette az MKP pozsonyi székházának őrzését. A rendőrségnek ezt a lépését a párt megelőző intézkedésként értékeli – áll a közleményben.
A Magyar Hírlap szombati kiadása az írta: a kísérőlevél szerint ha Csáky és Duray november 30-ig nem tűnik el a szlovák politikai közéletből, kivégzik őket. A lapban megjelent cikk szerint a levelet rossz magyarsággal írták, s azóta a párt székháza előtt egész nap motoros rendőrök járőröznek vagy várakoznak. Duray az újságnak azt mondta, hogy a kilencvenes években mindennaposak voltak az életveszélyes fenyegetések a szlovákiai magyar vezetők ellen, „de ennyire nyíltan és durván soha sem érte támadás őket”, mint most.
Magyarország gazdaságilag csődbe jutott, s ezért exportálja problémáit Szlovákiába – állítja a pozsonyi kormánykoalícióban részt vevő Szlovák Nemzeti Párt elnöke, Ján Slota a SITA hírügynökségnek szombaton adott interjújában.
„Meg vagyok győződve arról, hogy a déli szomszédaink problémáinak exportját Szlovákiába elsősorban a totális gazdasági kudarcuk váltotta ki. A Magyar Köztársaság gazdaságilag tönkrement. Ha nem kaptak volna 25 milliárd dolláros injekciót, akkor ennek az államnak a gazdasága leállt volna. Az az érzésem – és erről meg vagyok győződve –, hogy ezt a hatalmas problémát sajnos szélsőséges és radikális erővel próbálják meg elfedni” – nyilatkozta Ján Slota a szlovák hírügynökségnek.
Slota úgy fogalmazott, hogy a jéghegy csúcsát a neofasiszták királyhelmeci akciója jelentette. „A nyilasok még a háború utolsó napjaiban is lőtték a zsidókat a Duna-parton. Lelőtték őket, és a Dunába dobálták. Az ilyen emberek, ha eljönnek megemlékezni a bécsi döntésről, melynek következtében Szlovákiától elszakították déli részeit és a fasiszta, horthysta Magyarországhoz csatolták, és megengedik maguknak, hogy egyenruhában jöjjenek Királyhelmecre koszorúzni, nos az az abnormális szemtelenség és arrogancia megnyilvánulása” – fejtette ki véleményét a magyarokat gyakran támadó szlovák koalíciós pártelnök.
Az Amerikai Magyar Szövetség (AHF) a washingtoni látogatáson tartózkodó Ján Kubis szlovák külügyminiszternek pénteken küldött levelében aggodalmát fejezte ki „a szlovákiai magyar kisebbséggel szembeni intoleráns és diszkriminatív politika és lépések” kapcsán. Az 1906-ban alapított AHF, az egyik legnagyobb amerikai magyar ernyőszervezet, két olyan jelképes lépés megtételét javasolta Pozsonynak, amelynek segítségével elkezdődhetne „az intolerancia bélyegének eltávolítása” – tájékoztatta az MTI-t Bagdy Zoltán, az AHF társelnöke. A szervezet szerint Szlovákiának hatályon kívül kell helyeznie a Benes-dekrétumok azon cikkelyeit, amelyek kollektív bűnösséggel vádolták a magyarokat a második világháború után és még mindig hátrányosan érintik a magyarokat. Ezenkívül rehabilitálni kell Esterházy Jánost, aki a Magyar Párt vezetőjeként Tiso fasiszta Szlovákiájában a parlament egyetlen olyan tagja volt, aki a zsidók deportálása ellen szavazott 1942-ben, ennek ellenére egy csehszlovák börtönben halt meg.
Kizárólag szlovák nyelvű földrajzi megnevezéseket akar a szlovákiai magyaroknak szánt tankönyvekben a Vladimír Meciar vezette Néppárt-Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (LS-HZDS). „A tankönyvekben a földrajzi megnevezéseket kimondottan szlovák nyelven kell feltüntetni” – közölte a párt álláspontját Marián Klenko, az országos tanács elnöke a testület szombati ülése után Pozsonyban. Hozzátette: a Magyar Koalíció Pártjának javaslata a kétnyelvű megnevezésekre elfogadhatatlan, mert ellentétes az államnyelvről szóló törvénnyel és a térképészeti törvénnyel. Kérdésre válaszolva, hogy a koalíció vezető pártja, a Smer javasolni és támogatni fogja a kétnyelvű megnevezéseket, Klenko megjegyezte: „Lehetséges, hogy ez a javaslat a Néppárt támogatása nélkül megy át (a parlamentben).”
A Néppárt ugyanakkor elutasítja, hogy Szlovákiában olyan külföldön kiadott tankönyveket használhassanak, amelyeket előzőleg nem engedélyezett a szlovák oktatásügyi tárca. A Magyarországon kiadott tankönyvek használatának engedélyezését a szlovákiai magyar iskolákban Gyurcsány Ferenc kérte, amikor Révkomáromban Robert Fico szlovák miniszterelnökkel találkozott. 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!