Kitörési hitellel segítenék az uzsorakamat elkerülését

Nem csupán a legkiszolgáltatottabbak, hanem mindenki érdekét védené a törvényileg szabályozott maximális kamat, amely a mindenkori jegybanki  alapkamathoz igazodna bizonyos mértékig. Kondorosi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) Új rend és szabadság kormánybiztosa a pénzügyi szolgáltatások terén is rendet teremtene: ezt szolgálja az is, hogy a most meghirdetett „Csillagszóró II.” fogyasztóvédelmi ellenőrzési program során a karácsonyi bevásárlások előtti pénzügyi kínálatokat is ellenőrzik a hatóságok. Még az idén a parlament elé kerülhet az a törvényjavaslat, amely lehetővé tenné, hogy a rászorultak úgynevezett kitörési hitelt kapjanak, s ne kelljen az alapkamat sokszorosát megfizetniük – az uzsorásoknak, vagy néhány bank több száz százalékos kamatát nyögni. Lehetőség lenne a jövőben előleget kapni a segélyből; a különféle családtámogatásokat, a fogyatékosság után járó, az energia- és a lakástámogatást, valamint a szociális segélyt külön nyilvántartásban kezelné a Magyar Államkincstár.

Az uzsora jogi kategória, alkalmazói ellen mégsem lehet fellépni, mert nincs „kamatsapka”, mondta lapunknak a PSZÁF szóvivője, ezért a pénzükért csillagászati árat kérőket csak figyelemmel tudják kísérni. De e téren hamarosan változás várható: módosul a Büntető törvénykönyv, s az új szabályozás szerint bűncselekmény lesz az uzsorás tevékenység, amelyért akár háromévi börtön is kiszabható. Még az idén a parlament elé kerülhet az a törvényjavaslat, amely lehetővé tenné, hogy a rászorultak az úgynevezett kitörési hitelt kapjanak, s ne kelljen az alapkamat sokszorosát fizetniük – az uzsorásoknak.

 

„Mert ha valaki pénzét 20-szal, 50-nel, 100-zal 100-túl-vagy még több uzsoráért adja kölcsön, annak bizonyára az ördöggel is van dolga, ki pedig 100-túl 20-nál, 50-nél, 100-nál többet ír alá, azt bona fide (jóhiszeműen – a szerk.) sohasem cselekszi, hanem csalni akar” – Széchenyi István írta ezeket a sorokat egyik fő művében, a Hitelben, amely a magyar gazdasági szakirodalom egyik első köteteként 1830. január 28-án jelent meg.
A könyv, mondhatni, „erős felindulásból” született meg, s mindmáig ak-tuális – igaz, immár sokkalta szélesebb, „demokratikusabb körben”. Az előzmény ugyanis az, hogy a gróf 10.000 forintnyi hitelt akart felvenni birtokai-nak fejlesztésére, amelyet az osztrák bank „fedezet hiányában” elutasított… A kamat a legegyszerűbben megfogalmazva a pénz – azaz a tőke –  szolgáltatásának az ára. A kamat szorosan összefügg a lexikonok szerint is a pénz, úgymond, „időértékével”. A pénz időértéke legegyszerűbben kifejezve annyit jelent, hogy egy forint – vagy bármely más törvényes fizetőeszköz –  „ma” többet ér, mint ugyanez az egy forint „holnap”, merthogy a mai forint befektethető és kamatozik. Másként kifejezve a befektető ezt a jutalmat azért kapja, mert a mai biztos forintot felváltja egy jövőbeni kockázatos forintra. Ez pénzügyi kategória.
Az uzsora viszont több ennél – jogi kategória. A magyar Polgári törvénykönyv (Ptk.) 202. szakasza szerint uzsorás szerződés az, ha a szerződő fél a szerződés megkötésekor a másik fél helyzetének kihasználásával feltűnően aránytalan előnyt kötött ki – az ilyen szerződés semmis. Uzsorás szerződés esetén a bíróság egészben vagy részben elengedheti a visszatérítést, ha az a sérelmet szenvedő felet részletfizetés engedélyezése esetén is súlyos helyzetbe hozná; a sérelmet okozó fél viszont a kapott szolgáltatásból az aránytalan előnynek megfelelő részt köteles visszatéríteni. Ez tehát a téma civil jogi vetülete, ami bizony eléggé „necces” manapság, amikor – meg nem nevezve őket – törvényesen bejegyzett pénzkölcsönző cégek hirdethetnek méregdrágán a tévécsatornákon, s adhatnak még méregdrágábban, saját, vállalt teljes hiteldíjmutatóik szerint is 200-400 százalékos kamatra pénzeket. Szépen, háznál, a hitelfelvevő otthonában, ahová aztán hetente ki is mennek újfent, a törlelsztőrészletekért. Hogy ez „milyen kényelmes”! Mármint mondják: a felvevőnek. Nota bene, azért nem nevezem meg a hitelnyújtó cégeket, mert egy korábbi cikkem megjelenését követően sorozatosan „meghívtak-hívogattak”, hogy meggyőzzenek… merthogy jogszerű a tevékenységük. Ami – igaz is. Remélhetőleg már nem sokáig. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) fősztályvezető-helyettese, szóvivője, Binder István szerint valóban nem lehet eljárni ellenük, csupán figyelemmel kísérni tevékenységüket: nem csupán azért, mert bejegyzett, ellenőrzött vállalkozások – nemzetköziek is –, hanem mert ma nincsen kamatmaximum, azaz „kamatsapka”. Amúgy nem csupán a legkiszolgáltatottabbak, hanem mindenki érdekét védené a törvényileg szabályozott maximális kamat, amely a mindenkori jegybanki alapkamathoz igazodna bizonyos mértékig. Kondorosi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) Új rend és szabadság kormánybiztosa a pénzügyi szolgáltatások terén is rendet teremtene: ezt szolgálja az is, hogy a most meghirdetett „Csillagszóró II.” fogyasztóvédelmi ellenőrzési program során a karácsonyi bevásárlások előtti pénzügyi kínálatokat is ellenőrzik a hatóságok.
Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter a hét második felében bejelentette, bűncselekmény lesz újra az uzsorástevékenység. Módosul a Büntető törvénykönyv (Btk.):, azaz három – bűnszövetségben elkövetés esetén akár öt –  évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatják azt, aki máson annak rászorultságát kihasználva a kamatban (vagy például ingatlan vételárában) a maga javára kirívó aránytalanságot érvényesítve „segít”, ezáltal a sértettet és/vagy hozzátartozóit nehéz anyagi helyzetben tartja, abba sodorja és a bűncselekményt „üzletszerűen” követi el. Amúgy: naná, hogy „üzletszerűen” – hogyan másként?! Ezt a visszaélést 1978-ig ismerte és büntette a magyar Btk. Most 2009-től – végre! – újra bevezetik. A miniszter elmondta: azon vannak, hogy a módosítás révén a rendőrség is hatékonyabban léphet fel az uzsorásokkal szemben. Egyébként az uzsora kapcsán a leginkább veszélyeztetettek a létminimumon vagy az alatt élők.
A Magyar Szociális Fórum felmérése szerint ma ez legalább 3-3,5 millió embert jelent, hiszen a három vagy több gyermekes családok 55-60 százaléka szegénységben él. Több kisebb település polgármestere is, akik – úgymond – „belelátnak” a helyi viszonyokba, de csak törvény alapján cselekedhetnek – a lobbistája volt a törvénymódosításnak. A kormány egyébként többpontos intézkedéscsomagot készít annak érdekében, hogy visszaszorítsa az elharapózott uzsorahitelezést. A tervezet még idén a parlament elé kerülhet, s az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium és a MeH közösen dolgozza ki. A Btk. És a Ptk. módósítása mellett bevezethető lenne a szociális fogyasztási kártya és az úgynevezett „kitörési” hitel, s lehetőség lenne a jövőben előleget kapni a segélyből; a különféle családtámogatásokat, a fogyatékosság után járó, az energia- és a lakástámogatást, valamint a szociális segélyt külön nyilvántartásban kezelné a Magyar Államkincstár. Az adatbázishoz a helyi jegyző férne hozzá, aki – ha bármilyen visszaélést gyanítana – jelezhetné ezeket az illetékes hatóságoknak, így az uzsorás tetten érhető lehetne. A fogyasztási kártyáról csak a közművek, szolgáltatók díjait törleszthetnék a rászorulók, a kártyára utalt összeget készpénzben nem lehetne felvenni. Kitörési hitel lenne az a fajta hitelfelvételi lehetőség, amely során fedezet nélkül vehetnének fel kis összeget az emberek – ezt a fajta hitelt egyedi elbírálás alapján meghatározott futamidőre, minimális kamat mellett lehetne igényelni.

(gündisch)

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!