Orbán Viktor és csapata egyre idegesebb. Azt már megszokhattuk, hogy
hatalmuk elvesztése óta folyamatosan – mert nem volt ez másként
Medgyessy idején sem – hátráltatják a kormány működését, rágalmazzák az
ország törvényes miniszterelnökét, határidőket tűzve ki távozására. Az
utóbbi időben azonban a hatalom megszerzéséért indított és állandósult
görcsös erőfeszítésük olyan leplezetlen mohósággal, gorombasággal és
visszataszító módon jelenik meg, hogy a jóérzésű emberek többségéből
döbbenetet vált ki.


Áder János, aki oly „kitűnő” érdemeket szerzett a köztársasági elnök megválasztásában, olyan kijelentésekre ragadtatta magát, amelyekkel csúcsot döntött. Szerepjátszó, rossz ripacsnak nevezte Gyurcsány Ferencet, aki néha táncolgat, s még arra is képes, hogy egy tömegszerencsétlenség bejelentésekor elérzékenyüljön.
A leggorombább és egyben legízléstelenebb aktivitást Kósa Lajos produkálta. Amikor – a kormányfő meghívását elfogadva – megjelent az ötpárti egyeztetésen, amelynek célja az országot fenyegető veszély elhárítása. A helyes döntések közös kijelölése, Kósa úr legfontosabb feladatának a miniszterelnök lemondásának sürgetését tartotta. Perfektumnak tekintette ugyanis Gyurcsány teljes hiteltelenségét, feltehetően nem ügyelve arra, hogy – öt perccel szereplése előtt – láthattuk a képernyőn a legfrissebb közvélemény-kutatási diagramot, amely szerint a Fidesz ellenében nagyobb bizalmat élvez a jelenlegi kormány. Meglepő, hogy újabban Navracsics Tibor is, valahányszor megszólal, mondandójában mindig szerepel a miniszterelnök alaptalan rágalmazása. Beszélt a mostanában csöndes Pokorny Zoltán is – nagyvonalúan átlépve azon a csekélységen, hogy számára idegen szakterületre tévedt –, és szégyenletesnek minősítette a nemzetközi pénzügyi segélycsomag igénybevételét.
Vajon mi készteti őket arra, hogy kompromittálják önmagukat? Úgy tűnik, Orbán egyre irracionálisabb türelmetlenségét átpasz-
szírozza környezetére is. Észrevette, hogy az a rengeteg hazugság, rágalom, ócsárlás, amit Gyurcsányra szórtak, kezd elpárologni, hiteltelenné válni. Ezért szorítja – a hivatásos hazudozók és néhány gátlástalan újságíró mellett – alvezéreit is arra, hogy újult erővel üssék, vágják, tapossák miniszterelnökünket. A cél a hatalom minden áron való megszerzése. Az sem számít, ha az ország látja kárát a gáncsoskodásnak. Ezért inkább csírájában elfojtanak minden, sikerrel kecsegtető kormányzati kezdeményezést. Szemtelenül és cinikusan az emberek arcába vágták, hogy a bajból való kilábalás érdekében rájuk senki se számítson, nem fognak együttműködni. Sőt, ahol csak tudnak, betartanak, akadályokat támasztanak. Úgy tűnik, hogy számukra jól jött a gazdasági világválság, mert ezt is Gyurcsány nyakába lehet varrni. Ez az igazi szégyen!
Dr. Szekeres Tibor Székesfehérvár,
nyugalmazott tanár

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!