Egy beszéd értéke

 Meg azt is, hogy az alkuk tették lehetővé a kommunista rezsim haszonélvezői és működtetői számára, hogy felelősségre vonás és elszámolás nélkül mentsék át hatalmukat az új, demokratikusnak mondott rendszerbe.
Ezek után Kövér, megalázva a mai baloldalt, azt mondta, hogy a ma létező úgynevezett baloldal – miközben igyekszik 1956 örökségét privatizálni, nem akar saját múltjával őszintén szembenézni.
Nem csodálkozom, ha egy volt kommunista ezeket a szavakat képes kiejteni, mert a rendszerváltozást követően, a régi MSZMP- tagokból nagyon sokan jobboldali harcosok lettek. Szeretném megkérdezni: ki jogosította fel őt, aki a mai napig semmi jót nem tett a nemzet érdekében, hogy megalázza a baloldalian gondolkozó magyar állampolgárokat, akik tisztességesen dolgoztak, akik tisztességesen nevelték a gyermekei-ket, és csak az a bűnük, hogy nem fideszesek? Ő is azokhoz tartozott az MSZMP-ben, akik gyűlölték saját nemzetüket, akik istenítették Kádár elvtársat, a szovjet vezetést, és akik azt gondolják, hogy 18 év elteltével, felnőtt emberek erre nem emlékeznek. A forradalom és szabadságharc nem csak a Kövér ünnepe, nem csak a Fideszé, nem csak a volt MSZMP- tagoké, hanem az egyszerű magyar embereké is.
Nem írtam volna erről, nem is érdekel Kövér, de – tekintettel arra, hogy a Hősök tere közelében élek a családommal, akaratlanul tanúja voltam annak az eseménynek, amitől sem Kövér, sem a főnöke, Orbán nem tud elhatárolódni. Láttam a magyar gárda (szándékosan kis betűkkel írom) avatását. Az „újoncok” masíroztak a térre, a szegény turisták meg, akik az Andrássy út környékén sétáltak, meglepődtek. Nem értették, mi ez. Megdöbbentem, amikor a  gyárunk – ahol egykor, ifjú koromban dolgoztam – volt MSZMP- titkárát és helyettesét, akik családtagjaikkal együtt, Árpád-sávos zászlókkal, nagy tapssal üdvözölték az „újonc” gárdistákat.
Nem hittem a szememnek! Nem hittem, hogy ezek, a ma már eléggé idős emberek, akik ordítottak velünk, ifjú munkásokkal, mert nem akartunk beiratkozni a marxista egyetemre, ezek, akiket csak elvtársnak lehetett szólítani, ma ott állnak az Árpád-sávos zászlóval, és köszöntik az ifjú szélsőjobboldalt. És eszembe jutott: nincs mit csodálkozni Kövéren, Pozsgayn, Szűrösön, meg a többieken! Ahol jobban fizetnek, oda hajlanak, és elfelejtik: ők voltak a legkiválóbb kommunisták, ők alázták meg az embereket a régi rendszerben, de ma, amikor megérezték az újabb lehetőségek erejét, gyorsan elfelejtették, hogy kik voltak! Ebben a nagy hajszában nem gondoltak arra, hogy a magyar emberek többsége még emlékszik, mit is tettek ezek 1989 előtt! A történelmet nem lehet elfelejtetni, még akkor sem, ha Árpád-sávos zászlóval a kezükben állnak, vagy blöffbeszédeket mondanak! 

Szilvássy Albert, Budapest

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!