A menopauza látható és láthatatlan jelei, tünetei

Változó kor, másként menopauza, eredeti jelentésével ellentétben nem a havi vérzések szünetét, hanem a termékeny ciklus végét jelenti, ami a nők életében általában a negyvenes éveikben kezdődik és az ötvenes éveik végéig lejátszódó folyamat.
A női szervezetben a petefészkek ciklusos működését jelző havi vérzések megszűntét hormonális változások idézik elő. A petefészkek egyre kevesebb, a peteérés havi ciklusát szabályozó ösztrogén és progeszteron hormont termelnek, mígnem végképp leállnak.
A változó kort tágabb értelemben három, egymástól jól elhatárolható szakasz jellemzi. Az első premenopauzaként ismert, ennek első figyelmeztető jeleire általában 40-45 éves kortól lehet számítani, akkorra az addig rendszeres menstruációs ciklus kiszámíthatatlanná, változékonynyá lesz, a tartós vérzéskimaradás sem ritka, amit később erős, elhúzódó vérzések követnek. Csökken a fizikai és a szellemi teljesítő, az ellenálló képesség, vashiány, vérszegénység, a fertőző betegségekre való fokozott érzékenység gyakori. Ilyenkor érdemes rendszeres orvosi ellenőrzésre menni, hogy a későbbi betegségek idejében megelőzhetőek legyenek, az időszak kellemetlenségeinek átvészelésére az orvos tanácsokat adhasson.
A második etap a perimenopauza, az utolsó havi vérzés előtti, illetve utáni korszak. Ebben a fázisban értünetek jelentkezhetnek, lásd hőhullám, izzadás, mentális probléma stb. A progeszterontermelés már minimális, mint ahogy az ösztrogén elválasztás is fokozatosan csökken. Az utóbbi hormon fogyása miatt a méhnyálkahártya sorvadni kezd, nyomában a vérzési zavarok mérséklődnek. Sajnos ösztrogén hiányában a szervezetben további nemkívánatos folyamatok – érelmeszesedés, csontritkulás, bőrvékonyodás miatti ráncosodás – indulhatnak el. A perimenopauza idején a nők 80 százaléka hőhullámokra panaszkodik, de már megjelenik a szellemi képesség romlása is, hiszen nagyon sokan kimerültségtől, szorongástól, depreszsziótól, éjszakai izzadástól, erős szívdobogástól és fejfájástól szenvednek.
A menstruáció végérvényes elmaradásának harmadik fázisa a posztmenopauza. Ebben a szakaszban az ösztrogén és a progeszteron-termelés minimális, rendszerint az utolsó vérzés után három-négy esztendővel később kezdődik, amikor a petefészkek már sem ösztrogént, sem progeszteront nem termelnek. Az ösztrogén teljes hiányában az érelmeszesedés hatására bekövetkező koszorúér-betegségek, agyérkatasztrófák, a csontritkulás és a késői cukorbetegség kialakulása a legjellemzőbb.
A menopauza idején a hormonális változások hatására fokozottabban jelentkezik az LDL (ártó)- koleszterinszint emelkedése, ami tovább növelheti a szív- és érrendszeri megbetegedések veszélyét, ezért is kell a folyamatos ellenőrzésekre, szűrésekre a menopauzában járó nőknél sokkal jobban odafigyelnie az orvosnak.
Bizonyított, hogy a szív-, érrendszeri megbetegedések gyakorisága nők körében a menopauza előtt lényegesen alacsonyabb, mint az azonos életkorú férfiakéban, utána viszont az arány megfordul. A folyamatos orvosi ellenőrzés, a koleszterinszint-szűréseken való részvétel, a kiegyensúlyozott táplálkozás és a rendszeres testmozgás a menopauzában megjelenő szív- és érrendszeri betegségeket segít megelőzni.
Krasznai Éva

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!