Akik kedvelik Csurka István MIÉP-vezért, feltételezhetően nem
szerkesztői kvalitásaiért rajonganak. Hetilapjában, a Magyar Fórumban
imád ismételni: járt utat a járatlanért el ne hagyj. A legutóbbi
lapszám már a második, amelyben ugyanazzal a szerkesztői ötlettel
találkozni.
MIÉP pártjelvény és felirat: „Előre hozott választásokat!”. Majd a portrék sora, azoké, akik követelik. Az egyik Wittner Máriát, a Fidesz országgyűlési képviselőjét ábrázolja, akiről tudott, hogy a „konkurens” Jobbik rendezvényeit rendszeresen megtiszteli jelenlétével. Egy másik fotó Vitézy László rendezőé, akit a Fidesz vezető médiaszakértőjének tartanak és amellett aranycsinálónak is: állítólag az Orbán Viktor által fémjelzett esztendőkben százmilliókat kaszált. Sem a Magyar Fórumban, sem az MTI Országos Sajtószolgálata anyagai között nincs annak nyoma, hogy Wittner vagy Vitézy tiltakozott volna a pártos megjelenítés ellen.
Talán azért, mert a MIÉP előre hozott választásokra vonatkozó követelése megegyezik azzal, amit a nagyobbik ellenzéki párt mond?
Elképzelhető. Londoni bennfentesektől azt lehetett hallani, hogy Orbán brit konzervatív vezetőkkel ott találkozva, igen határozottan aláhúzta, hogy nincs semmilyen érintkezése pártjának a „nemzeti radikálisok” csoportjaival és nincs arra vonatkozó szándék vagy terv sem. E kijelentése valóságtartalmáról a legtöbb, ami elmondható, hogy relatív, attól függ, honnan nézzük. Az igaz, hogy Orbán és vezető munkatársai nem keresik az összejövetelt Vona Gábor Jobbik- vezérrel, vagy annak Brüsszelbe törekvő kolléganőjével, Morvai Krisztinával. De ha kíváncsiak vagyunk arra, mit tart a Fidesz a szélsőjobbal szembeni törvényi fellépés szigorításáról, akkor elég a pártközeli sajtóban tallózni. Nem marad kétség arról, mit gondolnak ott a „különös hálótársakról”. Arról, hogy az elmúlt két esztendőben (miközben általában a szélsőségesek tömegvonzása nem nőtt) kialakult a politikai alvilág, az internetbetyárok és a stadionok fanatikusainak egyfajta szövetsége, amelyben még a meggyökeresedett, régi egyesületi-szurkolói szembenállások is feloldódtak. A pártközeli napilap szombati száma a folyamatban lévő intézkedéseket (ahhoz hasonlóan, hogy a közrendvédelmi csomag szerint a tojásdobálás is büntethető) megfélemlítő jellegűnek minősíti. Az újság Rákosi és Gyurcsány címmel még vezércikket is közöl, amely szerint elképesztő, hogy a mérkőzéseken a sértő, lealacsonyító megnyilvánulások esetén az elkövetőkkel szemben a jövőben rendőri intézkedéseket kívánnak foganatosítani.
Akár van egyeztetés, akár nincs, sajnos léteznek egyes területek, ahol mára különösen szembeötlő a jobboldali és a szélsőjobb fellépések egybeesése. Egerben november 1-jével csatát vesztettek azok, akik vélt erőhelyzetből fellépve akarták megakadályozni, hogy a Hospinvest teljesen törvényesen átvehesse és működtethesse a megyei kórházat. (A megyei közgyűlésen, ahol erről döntöttek, a szélsőséges „kórházvédők” még verekedést is kiprovokáltak, baloldali megyei vezetők pedig fenyegető névtelen levelek tucatjait kapták és az „utóvédharcok” máig tartanak.) A helyszínen semmiféle különbséget nem látott a szemlélő a fideszes ügygazdának tekintett Demeter Ervin képviselő és az Egerben gyűlésező Vona–Morvai páros mondandója között.
Közben a jelek arra mutatnak, hogy a szélsőjobb elleni határozott fellépésnek nem kevés akadály állhat még az útjában. A november 10-én elfogadott törvény ügyében Sólyom László köztársasági elnök – nem először – az Alkotmánybírósághoz fordult aggályaival. Szerinte a törvény, amely az egyénnek lehetővé teszi, hogy bírósághoz forduljon, ha közösségét éri sértő támadás, alkotmányellenes, mert nem lehet mérlegelni, illetve megítélni azt, hogy az illető valóban a szóban forgó közösség tagja-e… Nem csoda, hogy ilyen körülmények között, köszöni, jól van a Magyar Gárda, amely igyekszik kihasználni az új keletű, a pénzügyi válság keltette szociális feszültségeket is és gyakran parádézik – szítva az etnikai szembenállást – a romalakta falvak piacterein. A peres eljárás, amelyet az ügyészség indított a Magyar Gárda Egyesület ellen, ugyan folytatódik decemberben, de ettől még nem látni a végét. Az első bíró távozása, aki fenyegetés hatására adta át az ügyet – elfogultságot jelentve be – új bírónak, már eddig is hónapokkal hosszabbította meg az eljárást…
B.B.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!