Kommentár

Természetesen mindenekelőtt félezer ártatlan embert, megölve közülük majd kétszázat. Továbbá India „New Yorkját”, üzleti és kulturális centrumát, s kipécézve luxusszállóit, jelképesen is nyugati kapcsolatait. Ennyiben jogos a Figaro hasonlata a 9/11-hez, az Amerika elleni terrortámadáshoz. De aligha csupán szimbolikus célpontjai voltak a katonai szervezettségről tanúskodó terrorcsapatnak. Alapos a gyanú, hogy helyi és világpolitikai láncreakciót akartak elindítani, s lévén szó két ázsiai atomhatalomról, a horizonton még a nukleáris háború réme is felvillant.
Akik e borzalmas támadást kitervelték, nyilván egymásra próbálnák uszítani a két szomszédos atomhatalmat, amelyek a Brit-Indiából való kettéválásuk óta már többször is háborúba keveredtek. Ám ma mindkét kormány éppenséggel a viszony javítására törekszik, a meggyilkolt felesége helyébe lépő pakisztáni miniszterelnök, Zardari a tőle nem várt bátorsággal, hiszen három nappal a mumbai tragédia előtt oszlatta fel a katonai titkosszolgálatnak azt a részlegét, amely gyanús kapcsolatban állt a kasmíri és afganisztáni terroristákkal. Mivel az első nyomok éppen a szeparatista kasmíriakhoz látszanak vezetni, egykönnyen lehetett éppen Zardari és béketörekvése a célpont, hiszen az Újdelhivel való jó viszonyhoz Iszlámábádnak fel kell lépnie az India-ellenes terroristákkal szemben.
De a tervezők azt is sejthették előre, hogy egy évvel az indiai választások előtt (és több már zajló helyi állami szavazás közepette) ezt a belpolitikát is teljesen felforgathatják. Négy esztendeje az akkor kormányzó nacionalista Dzsanata párt a többi közt az újdelhi parlament elleni terrortámadás és egy indiai gép elrablása nyomán vesztette el a választásokat. Vezére, az exkormányfő Vadzspaji máris plakátokon hirdeti, hogy „olyan kormányra van szükségünk, amely foggal-körömmel kell harcol a terror ellen”. Még tartott a mumbai Oberoi hotel átfésülése, amikor előtte a járdán feltűnt a Dzsanata párt egyik leglázítóbbnak ismert hindu nacionalista politikusa. Pénteken több delhi újság címlapján díszelgett a politikai hirdetés: „Harcolj a terror ellen, szavazz a BJP-re”. Vagyis a kongresszus párti kormány feje, Szingh is célpontnak mondható.
S igaza lehet a Figarónak, talán a még be sem iktatott amerikai elnök, Obama is megkapta az első kihívást. Kivált, ha arra gondolunk,  hogy kampányában – az Irakból való távozás sürgetése mellett – éppen az afgán frontra és a terroristák pakisztáni bázisaira kívánta terelni a figyelmet, még azt is megpendítve, hogy akár Iszlámábád ellenére is indítható amerikai felszámoló akció e kiképző táborok ellen.
Vagyis egyszerre több láncreakciót is meg kellene fékezni, hogy a Mumbaiban végül leterített terroristák ne érjék el igazi céljukat.A.J.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!