Nyelvelő

Szendrei Tibor kedves olvasónk a készpénz-készpénz variációkról írta meg gondolatait. Szerinte „készségtelenül” elkészült a pénz, kinyomtatták, egyébként nem lehetne vele fizetni, vajon miért szükséges ezt még megerősíteni? Mi módon tudunk fizetni? Például átutalással, csekkel. Esetleg úgy, hogy a bankókat megszámolják, majd az ügyfél részére átadják. Az egyik fél kezéből átkerül a másik fél kezébe. Az emberek szívesen fogják meg a pénzt, mely így külön örömet is okozhat. A kapott „kézpénzzel” van tele a kezünk – érvel olvasónk.
A magyar helyesírási szabályzat szerint a helyes írásmód: készpénz. A készpénz legtöbbször a pénz ténylegesen rendelkezésre, „készen”, legyártva, elkészítve álló formáit, a pénzjegyeket és pénzérméket jelenti. A pénzügy és a könyvvitel olykor készpénznek tekinti a csekket, az utalványt, a bankváltót és az utazási csekket is, mivel ezeket a kötelezettek haladéktalanul beváltják. Érdekes a szó eredete. Elképzelhető, hogy a szláv nyelvekből került a magyarba, ha a lengyel megfelelőjét nézzük, az is inkább a „kész” szóval kapcsolatos (gatówka).
Szintén gyakran használt kifejezés a „készfizető kezesség”, amely nem „kézfizető kezesség”, ez utóbbi írásmód hibás. A készfizető kezesség a másik adósságáért való jótállás speciális fajtája, és az a lényege, hogy a kezes kész fizetni, és nem csak akkor köteles teljesíteni, ha a kötelezett, illetve az előtte kezességet vállalók nem teljesítettek, hanem mindenféleképpen. Tehát adott esetben a jogosult anélkül is a készfizető kezeshez fordulhat, hogy előtte teljesítésre hívná fel a kötelezettet, vagy akár a másik, sorban előtte kezességet vállalót. 
Az tehát bizonyos, hogy a helyes használati mód: készfizető, készpénz. Persze ettől még kézbe venni nagyon jó.
Várom továbbra is leveleiket, üzeneteiket az editor@mediacom.hu címre vagy a szerkesztőségbe.
                                                    Kiss Róbert Richard

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!