A hülyeség fokozódik

Jól felbosszantottam magam a Híradón a napokban. Már kiütést kapok a félreértelmezett pártatlanságuktól. Ha a miniszterelnök sajtótájékoztatót tart, utána el kell menni az ellenzék sajtótájékoztatójára is (melyet minden nap tartanak), hogy mikrofonállványként közreadják kritikai nyilatkozatukat. Ahhoz a hírhez, hogy nem lesz gázáremelés, miért indokolt hozzátenni azt, hogy „a Fidesz a kormány bejelentése előtt egy órával szólította fel a kabinetet, hogy ne merje emelni a gáz árát”? A kormány meg ettől úgy berezelt, hogy nem is mert árat emelni.
Másnap szépen bemondják, hogy a közszolgálati dolgozók sztrájkra készülnek, majd hogy a minimálbérről nem született egyezség az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén, és mindjárt hozzáteszik, „a Fidesz szerint a gazdasági válságot a közterhek csökkentésével lehet megoldani” – természetesen egy sajtótájékoztatóról vett bejátszással egyetemben.
Elővettem egy régi Híradó-kritikámat, aszerint már 2005 februárjában is azzal kampányolt a Fidesz, hogy adót kell csökkenteni. Ha ők lennének kormányon, nem is lehetne ennél jobb hír. De hogy lassan négy éve ezzel nap mint nap be tudnak kerülni a közszolgálati híradóba, az már biztosan világrekord.
Aztán meg csont nélkül bemondták, hogy Orbán Viktor „bizalomerősítő” látogatásra ment Nagy-Britanniába. Orbán szerint „a bizalmi tőke hiányától szenved Magyarország, és ezt a kormány játszotta el.” Valamirevaló külföldi híradóban ez vagy nem hír, vagy legalább visszakérdeznek, hogy ezt mégis hogy gondolja? De nálunk nem divat kérdéseket feltenni, hiszen mindenki tudja a válaszokat, hallottuk már eleget…
Ez a másik dolog, amitől felszaladt a vezérhangya. Az a hanyag, igénytelen, vagy ügyetlen újságírói munka, amivel a tökéletes bornírtságokra nem kérdeznek rá, de nem teszik fel az olyan alapvető kérdéseket sem, melyek a nézőket foglalkoztatják. A Bács-Kiskun megyei mentők felmérése szerint a háziorvosok nem hívnak időben segítséget a szívinfarktusos betegekhez, nem várják meg a mentőket, az esetek 66 százalékában nem adják be az életmentő gyógyszereket sem. „Hogy a háziorvos egymagában, kint, háznál, sokszor nem megfelelő fényviszonyok között állítson fel diagnózist, az a varázslás kategóriája” – reflektált egy háziorvos a riporternek, akinek nem szúrt szemet az állítás képtelensége. Miféle háziorvos az, aki még a villanyt se tudja felkapcsolni (vagy lámpát vinni magával)?
Több száz (a riportban meg több ezer) néző háborodott föl, miután csak a helyszínen tudták meg, hogy elmarad a Mojszejev együttes előadása, hallottuk egy hírben. „A szervezők azt állítják, nem hibáztak, időben jelezték a holnapjukon, hogy a darab technikai okok miatt elmarad” – mondta a riporter. Arra nem is gondolt, sem ő, sem a rendezők, hogy ha valaki már vett jegyet, utána mi a lottyadt tevepúpnak nézegetné a szervező honlapját? Hátha elmarad az előadás?
Csak kórházban ne kapjunk infarktust! A következő hír szerint a mentőknek két órába telt az ortopédiáról 300 méterre lévő kardiológiára elvinni szegény beteget. D. Tóth Kriszta szerint a páciens két órát várt a mentőkre, míg a mentők szóvivője azt mondta, 70 perc elteltével tudtak kocsit küldeni, a riportban pedig azt hallottuk, két óra múlva értek át, tehát azt a 300 métert sikerült 50-120 perc alatt megtenni. Lám, nem csak a mentők és az ortopédusok kommunikáció-ja kaotikus. A mentők szóvivője állította, hogy ők „azonnali szállításként” kezelték a bejelentést (ha így van, ez a legborzasztóbb az egészben), és panaszkodott, hogy a kórházban nem látták el a beteget. Az ortopédusokat meg senki nem kérdezte, hogy ha meg tudnak műteni egy gerincsérvet, egy egyszerű elsősegélynyújtásra miért nem voltak képesek? Talán nem csak a háziorvosok diagnosztizálnak sötétben.
Lecserélik a vezérkari főnököt – adták le egy hírben, de a csere okát elfelejtették megkérdezni. Vagy megkérdezték, de utasították őket, hogy ne mondják be? Az egypárt- rendszer szellemvasútja befutott a Híradóba – ez az újságírói teljesítmény legfeljebb akkoriban lett volna értékelhető.
Épp egy éve a Híradósok hangosan döngették a mellüket, hogy a Századvég kutatása szerint „sok a vidéki témát feldolgozó tudósítás, és gyakran kapcsolják saját tudósítójukat, nem csak Magyarország nemzetstratégiailag fontos pontjairól.” Ehhez képest napi egy vidéki hír az átlag. Az egyikben egy nemzetstratégiailag kiemelkedő Hajdú-Bihar megyei faluban kukoricával fűtenek a termelők, mert a felvásárlók olyan keveset adnak érte, hogy inkább eltüzelik. A képaláíráson meg az olvashattuk: a kukorica hamu nélkül ég el”. Mintha legalábbis a gazdák valamiféle újfajta biofűtést találtak volna ki. Egy másik hírben a hódmezővásárhelyi képviselő-testület saját apanázsát mérsékelte. Még jó, hogy hozzátették: a fizetéscsökkentést éppen az a fideszes Lázár János javasolta, aki az előző parlamenti ciklusban a legnagyobb költségtérítést kapta. Amitől polgármesterként elesik, majd megkapja (számla nélkül) költségtérítésként. A héten egy másik hódmezővásárhelyi hírben azt fejtegették, hogy a kórház szerint nincs pénz kétféle kórházi menüre, az OEP szerint meg van – bár egyszer valaki venné a fáradságot, és utánanézne, meg kiszámolná, hogy ki mond igazat!
A Híradóba bekerültek olyan groteszk elemek is, melyekről az újságírók aligha tehettek. „A sértettek hétköznapi ruhában voltak, nem roma nyelven beszéltek, így nem volt megállapítható, hogy a vádlottak tudták, hogy roma származású személyek, és kifejezetten ezért támadták volna meg őket” – indokolta a bíró, hogy csak garázdaság miatt ítélt el egy csoport szigetvári fiatalt, nem etnikai csoport elleni támadásért. Tehát csak egy fellépőruhában cigány dalokat éneklő népi táncos csoportot lehet etnikai alapon bántani. Répás Orsolya riporter legalább hozzátette, hogy az etnikai csoport elleni támadást csak évi hat-nyolc esetben sikerül bizonyítani, miközben garázdaságból jut százezer eset egy évre. Mi pedig megtudtuk, hogy az orvosok után mindjárt a bírák állnak a helyzet legnagyobb magaslatán.
A kis magyar abszurd a képi világban is megjelent. „Tovább tüntetnek az áruházláncok beszerzési gyakorlata ellen a kistermelők. Egyebek mellett azt kifogásolják, hogy az áruházakban több a külföldi termék, mint a magyar” – erre mutattak egy teherautót, melyen egy girbe-gurba „multik haza!” transzparens díszelgett. Talán már ők sem tudják, hogy valójában mit is akarnak, eladni, vagy befűteni, mint az egyszeri hajdú-bihari kukoricatermelők.
A harmadik ijesztő tendencia az idétlen bulváros megfogalmazások kritika nélküli átvétele. A Blikk leírhatja, hogy „megfenyegette” a Király utca 15. bérlőit a sikkasztással vádolt Gál György volt SZDSZ-es képviselő azzal, hogy azt mondta, ha nem adják el a házukat, „akkor marad a dolog a következő 15 évre így!”. De a köztelevíziónak azért mérlegelnie kellene a szóhasználatot, különben könnyen nevetségessé válik. Aztán egyik nap még a mumbai terroristák „vadásztak brit és amerikai állampolgárokra”, másnapra kiderült, hogy azért ez nem így volt, de már a kommandósok „vadásztak az utolsó élő terroristára”. A csúcs pedig Krizsó Szilvia volt, aki a Híradóban így harangozta be Az Estét pénteken: „a gazdasági helyzet fokozódik”. Az osztályharc meg élesedik, hisz’ az élet nem habos torta.
Bálint Orsolya

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!