Ki a felelős az élelmiszerek biztonságáért?

Az élelmiszer biztonságos volta alatt azt értjük, hogy elfogyasztása nem okoz semmilyen egészségkárosodást, ha az előírásoknak megfelelően készítik és fogyasztják el. Az Európai Unió egységes szabályozást vezetett be minden tagállamban az élelmiszerek előállítására és forgalmazására. Az unió élelmiszertörvénye kimondja, hogy  nem biztonságos élelmiszer nem hozható forgalomba. Az a termék nem biztonságos, amely az egészségre ártalmas vagy bármilyen okból alkalmatlan a fogyasztásra, pl. büdös, gusztustalan stb.
Minden értékesítésre kerülő élelmiszerért a gyártó, az elkészítő vállalkozás a felelős, s ez a felelősség nem ruházható át. Az élelmiszer előállítása során a vállalkozónak gondoskodnia kell az előírt követelmények teljesüléséről és ellenőriznie kell azok megvalósulását. Ha a boltokba, konyhákba kerülés után utólag derül ki az élelmiszerről, hogy nem volt megfelelő, az előállítónak kell gondoskodnia a gyors visszahívás megoldásáról.
A vállalkozásoknak rendszeresen felül kell vizsgálniuk eljárásaikat és garantálniuk kell, hogy a felmerült hiányosságokat mielőbb megszüntetik. A vállalkozók felelősek annak biztosításáért, hogy az élelmiszerek megfeleljenek az előírásoknak. Felelősségük kiterjed arra is, hogy szükség esetén pontos információt kell adniuk a hatóságoknak.
A hatósági munka közigazgatási tevékenység, a hatóság felállítása, működtetése az állam felelőssége. A hatóság feladatának ellátása és hatékonyságának fokozása érdekében – az EU előírásainak megfelelően – Magyarországon is egységes élelmiszer-ellenőrzést kellett megvalósítani. Míg 2008. szep-tember 1-je előtt az élelmiszer-higiéne és az élelmiszer-biztonság ellenőrzésével több hatóság párhuzamosan foglalkozott, napjainkra az új jogszabályok értelmében a feladatkörök letisztultak, szétváltak. Több hatóság, illetve azok hasonló feladatokat ellátó részlegeinek összevonásával létrejött az élelmiszerlánc-
felügyeleti hatóság, amely a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) szervezeti keretein belül, a megyei területi igazgatóságain keresztül ellátja a teljes élelmiszerlánc hatósági felügyeletét, a növénytermesztés, az állattenyésztés, a takarmány- és élelmiszer-biztonság ellenőrzésének feladatait. Megvalósult tehát, hogy egy hatóság ellenőriz minden részfolyamatot a teljes élelmiszerláncban a termőföldtől az asztalig, azaz: „a villától a villáig”
Élelmiszer-előállítás és -kereskedelem csak ott történhet, ahol az élelmiszer-biztonsági és élelmiszerminőségi előírások betartása garantált, a vezetők és az ott dolgozók rendelkeznek a feladat ellátásához szükséges szakképesítéssel. Az előállított élelmiszer forgalomba hozatalának másik feltétele, hogy a termék csomagolásán magyarul, közérthetően, egyértelműen és jól olvashatóan feltüntessék a fogyasztó számára fontos tudnivalókat. Ezek: az élelmiszer megnevezése, az összetevők felsorolása, bizonyos összetevők mennyiségének, az élelmiszer lejárati dátumának (minőségmegőrzési vagy fogyaszthatósági időtartamának) közlése, a minőség megőrzéséhez szükséges különleges tárolási vagy felhasználási feltételek ismertetése (pl. hűtés), az élelmiszer előállítójának vagy forgalmazójának neve és címe, az eredet vagy a származás helye, felhasználási útmutató. Az adatok segítik a fogyasztókat tájékozódását az élelmiszer tulajdonságairól, és az élelmiszerlánc- felügyeleti hatóságnak is információt adnak a megbetegedéssel járó események kivizsgálásakor. Ilyenkor a további intézkedések megtétele érdekében azonosítani kell az élelmiszert, hogy vissza lehessen hívni az újabb fogyasztás megakadályozása, a további megbetegedések megelőzése érdekében.
Minden élelmiszer-vállalkozónak ismernie és igazolnia kell tehát beszállítói és viszonteladói nevét, címét, az értékesített vagy vásárolt termékek típusát, vendéglátás esetén a fogyasztók csoportját. A vállalkozónak igazolnia kell a beszállítás és az értékesítés időpontját, az értékesített, vásárolt mennyiségeket, az élelmiszerek tételazonosításának jellemzőit, a termékek részletes leírását. Hatósági közbeavatkozás szükségessége esetén laboratóriumi vizsgálatok alapján lehet dönteni a korábban járványügyi érdekből, a fertőzés, a megbetegedés továbbterjedésének megakadályozása céljából zárolt tételekről, és a működésükben felfüggesztett vállalkozások, konyhák stb. további működtetéséről.
A vállalkozások és a hatóságok felelősségét jól egészíthetné ki a fogyasztói felelősség: a tudatos vásárlói magatartás, vásárláskor a jó minőségű, megfelelő áru keresése. Ma még nem általános, hogy a fogyasztó megnézi és elolvassa az élelmiszer jelölését, összetételét. Nem utasítja el azokat az élelmiszereket, amelyeken a betűk olvashatósága, a hiányos jelölés vagy a magyar nyelvű tájékoztató hiánya arra enged következtetni, hogy az élelmiszer gyártója, csomagolója, vagy a forgalmazója nem tekinti fontos partnerének. Még sok-sok ismeretterjesztésére van szükség, amíg a fogyasztók figyelembe veszik, hogy melyek azok az élelmiszerek, tápanyagok, amelyekre a szervezetüknek szüksége van, melyeket célszerű kisebb mennyiségekben elfogyasztani, amíg egyre kevesebb időt szánnak ételeik elkészítésére, és egyre inkább a kényelmi termékeket keresik, amíg a szükségleteiket meghaladó mértékben fogyasztanak.
Az otthoni sütés-főzés előnye – amellett, hogy kellemes, hasznos időtöltés lehet a családi közös programok sorában –, hogy az ételek elkészítéséhez kiválaszthatók az ismert hazai, a hatóságok felügyelete mellett termelő előállítóktól és termelőktől származó, friss alapanyagok. Természetesen ehhez is ismerni kell a vásárlás és az ételkészítés higiénés szabályait és törekedni kell azok betartására. Ezekkel a sorozat következő részeiben fogunk foglalkozni.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!