Választ vár Pozsonytól az Európa Tanács

Az Európa Tanács illetékes bizottsága „relevánsnak” tartotta a magyar fél felvetését a dunaszerdahelyi rendőrattakkal kapcsolatban, és reagálásra szólította fel Szlovákiát az ügyben – mondta Daróczi Dávid kormányszóvivő az MTI-nek szombaton Gdanskban.

A magyar fél a strasbourgi emberi jogi szervezet keretében működő Nézőtér Elleni Erőszakot Vizsgáló Bizottság pénteki ülésén mondta el, hogy mi történt a magyar szurkolókkal a szlovákiai városban megrendezett labdarúgó-mérkőzésen. A bizottság jegyzőkönyvbe vette a felvetést. Szlovákia képviselője nem volt jelen ezen az ülésen. 

Egy szlovákiai kisebbségvédelmi törvény megalkotásának kezdeményezésére kérte a szlovák államfőt Sólyom László szombaton Érsekújváron a két köztársasági elnök találkozója utáni sajtóértekezleten.

A törvény tisztázhatná a kisebbségek státusát, egységesen szabályozhatná a lehetőségeiket – tette hozzá a magyar elnök. Sólyom azt is kérte, hogy gyorsítsák fel a közös történelemkönyv mielőbbi megvalósítását és támogassák a kisebbségek kapcsolattartását az anyaország civil  és állami szervezeteivel. A magyar államfő emellett megfontolásra ajánlotta a kisebbségi ombudsman intézményének bevezetését. Egy külön biztos nagyobb súlyt adhat a kérdéseknek – érvelt Sólyom László.
Ivan Gasparovic szerint nincs szükség a kisebbségi ombudsmanra, de ennek ellenére még lehet beszélni a kérdésről. „A szlovák államfőnek nincs olyan jogköre, amely lehetővé tenné, hogy törvényeket kezdeményezzen a parlamentben” – reagált a kisebbségi törvény kérdésére a szlovák államfő.
Gasparovic az MTI kérdésére kiemelte: egyet ért azzal, hogy a kisebbségi tankönyvekben kétnyelvűek legyenek a földrajzi megnevezések. Csak néhány település neve kétséges, azoké, amelyeknek a nevét a XIX. században magyarosították – tette hozzá. Ugyanakkor kiemelte: a szlovákiai magyar tankönyvek ellen politikai szempontból lehettek kifogások, de jogi szempontból a kifogásolt tankönyvek rendben voltak. Arra a kérdésre, hogy aláírja-e a szerdán a parlament által elfogadott jogszabályt, Ivan Gasparovic azt mondta: még nem kapta meg a dokumentumot, így nem is olvasta azt.
Sólyom szerint „legfőbb ideje” volt elfogadni ezt a törvényt.
„Azzal, hogy ezt a törvényt meghozták, semmilyen kegyet nem gyakoroltak, egy korábbi normális állapotot állítottak helyre” – hangsúlyozta a magyar államfő. Hozzátéve: arra kérte szlovák partnerét, hogy minél előbb írja alá a törvényt.
A két elnök a találkozójuk után elítélte a szélsőségeseket a határ mindkét oldalán. Sólyom ugyanakkor elmondta: fel kell tárni, hogy ezek a megmozdulások honnan jönnek, azaz vajon egyes marginális csoportoktól, vagy egy politikai körből eredeznek-e. S leszögezte: nincsenek szlovákellenes érzelmek Magyarországon, sem az itteni szlovák kisebbség, sem a Szlovák Köztársaság ellen. Gasparovic ennek kapcsán azt hangsúlyozta, hogy a szélsőséges elemek a múltat idézik, s Szlovákia jogszabállyal bünteti a szélsőséges megnyilvánulásokat.
Kérdésre válaszolva Sólyom László kiemelte: Magyarországon nem kérdőjelezik meg a trianoni szerződés érvényességét, ezért nem érti, miért lenne szükség a magyar álláspont újabb hivatalos megerősítésére. A magyar–szlovák alapszerződésben benne van, hogy a két állam elismeri a mai országhatárokat és nincs területi követelése egymással szemben. Egy Trianont megerősítő magyar nyilatkozat szükségességét Mikulás Dzurinda volt szlovák kormányfő vetette fel a héten az MTI-nek adott interjújában.
Gasparovic szerint a jövő szempontjából alapvető követelmény, hogy gyakrabban találkozzanak. Sólyom László meghívását elfogadja, de csak a szlovákiai elnökválasztás után kerítene rá sort – tette hozzá, azt követően, hogy a magyar elnök megerősítette korábbi meghívását.
Sólyom László magyar újságíróknak azt is hangsúlyozta, aggasztó, hogy miniszterelnöki tárgyalás után folytatódtak a magyarság elleni kirohanások, aggasztó az a stílus, ahogyan elutasították Gyurcsány Ferenc hatpontos javaslatát. Ennek ellenére még mindig jobb találkozni egymással, mint az, ha nem beszélne egymással a magyar és a szlovák fél – tette hozzá. Először egymás között kell tisztázni a félreértéseket, csak a jogi panaszokat lehet adott esetben nemzetközi fórumok elé vinni – húzta alá konkrét példát nem említve. A héten a Fidesz szakpolitikusa, Németh Zsolt vetette fel, hogy a kétoldalú egyeztetés mellett nemzetközi szintre kell vinni a Magyarország és Szlovákia közötti vitás kérdéseket.
A két államfő eredetileg egy órán át tárgyalt volna a dél-szlovákiai Érsekújváron, a találkozó azonban körülbelül kétórásra bővült, amelyet egy hosszú sajtótájékoztató követett. A kétoldalú megbeszélés után Sólyom tárgyalt a Magyar Koalíció Pártjának képviselőivel is.
Fontosnak tartja a szlovák–magyar államfői találkozót a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) – nyilatkozta az MTI tudósítójának Csáky Pál, az MKP elnöke. „Bár tudatosítjuk, hogy egy ilyen találkozó nem hozhat áttörést a két ország kapcsolatában, de mégis jó jelzés a lakosság felé, hogy a politikusok képesek tárgyalni, tárgyalnak és legalább igyekeznek körülhatárolni a problémákat” – fejtette ki Csáky. Hozzátette: reméli, lesz folytatás. Csáky üdvözölte, hogy mind a három legfelsőbb szintű szlovák–magyar találkozó után a magyar politikusok tájékoztatták az MKP-t a tárgyalásokról. „Ez számunkra azt jelenti, hogy partnernek tekintenek bennünket” – jelentette ki a politikus. Megjegyezte, hogy az MKP örömmel venné, ha hasonló módon találkozhatna a szlovák politikusokkal is. Csáky elmondta: „A szlovák fél nyolc héttel ezelőtt azt próbálta elhitetni Szlovákia lakosaival és Európával, hogy Közép-Európában egyetlen probléma van: Magyarország állítólagos fasizálódása, túlzott nacionalizálódása. Közben a három közjogi méltóság találkozóján kiderült: magyar részről mind a három esetben felkészült, jóakaratú, tárgyalóképes és konkrét témákat megoldani akaró partner tárgyalt egy felkészületlen, általánosságokat mondó, nem igaz érveket használó szlovák politikai vezetéssel.”

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!