Nem született áttörés az Európai Unió klímacsomagjáról a kelet-közép-európai országok kormányfőinek és Nicolas Sarkozy francia államfőnek, az unió soros elnökének szombati gdanski találkozóján. Sarkozy úgy nyilatkozott, hogy haladást értek el a tárgyalásokon, de „még nem jutottak a végére”.
Meggyőződésének adott hangot, hogy a december 11-én és 12-én esedékes brüsszeli csúcstalálkozón megszületik a megállapodás. Az EU klímacsomagjának célja az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése.
Sarkozy arra kérte lengyel kollégáját, Lech Kaczynskit, hogy még az év vége előtt írja alá az Európai Unió reformjáról szóló, lisszaboni szerződést. Jóllehet a lengyel parlament már jóváhagyta a szerződést, az elnök addig nem hajlandó szentesíteni aláírásával, amíg Írország – az egyetlen uniós ország, ahol népszavazás utasította el a megállapodást - nem ratifikálja azt. „Remélem, hogy Kaczynski elnök még a francia uniós elnökség lejárta előtt pontot tesz a ratifikációs folyamatra” – mondta Sarkozy a Fakt című lengyel napilap szombati számában megjelent interjúban. „A francia–lengyel barátság jele volna ez, ami nagyon sokat jelentene számomra” – tette hozzá. A munkaebéd keretében tartott találkozó előtt Sarkozy külön megbeszélést folytatott Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel, hogy megszerezze támogatását az unió klímacsomagjához. Varsó ellentmondásosan nyilatkozott a tervezetről, sőt vétóval is fenyegetőzött a hónapok óta folyó tárgyalásokon. Lengyelország energiaszükségletének több mint 90 százalékát még mindig az erősen szennyező szénerőművek fedezik, ezért a klímacsomag egyes intézkedései, köztük a nagy ipari cégek széndioxid-kibocsátási kvótáinak elárverezésére vonatkozó szabályok, rendkívül súlyosan érintenék gazdaságát – állítja a varsói kormány.
Lengyelország kulcsszerepet játszik a közép-kelet-európai országok közös uniós álláspontjának kialakításában, Varsó nélkül a régió nem lehet sikeres – hangsúlyozta Gyurcsány Ferenc szombaton Gdanskban a „Szolidaritás a jövőért” című nemzetközi konferencia egyik ülésén tartott felszólalásában. Hiba lenne azt gondolni, hogy a régió országai külön-külön célt érhetnek – mondta a miniszterelnök. Arra biztatta Lengyelországot: az Európai Unió egyik nagy tagállamaként vegye magára azt a felelősséget, hogy a régió országai nélküle nem lehetnek sikeresek.
Gyurcsány beszédében kiemelte, hogy az EU-nak a globális politikát alakító tényezővé kell válnia, és nem várhatja, hogy a feladatokat helyette megoldják. A kül- és biztonságpolitika terén ehhez tisztázni kell, hogyan tud az európai biztonsági rendszer együttműködni a NATO-val. A miniszterelnök rámutatott, hogy az unió nem tudott közösen fellépni a gazdasági válság ügyében, és az egyes tagállamokra hagyta a válság kezelésére vonatkozó döntéseket. Az uniónak el kell döntenie, hogy képes-e egységes álláspontot képviselni a G20-ak soron következő márciusi értekezletén, vagy hagyja, hogy az Egyesült Államok játsszon vezető szerepet – mondta Gyurcsány Ferenc. A magyar kormányfő továbbá az EU elengedhetetlen kötelességének nevezte a közösség nyugat-balkáni bővítését. Felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy Horvátország felvételét követően, 2009–2010 után nehéz évek következnek az eddigi bővítések miatt az unióban kialakult kiábrándultság és fáradtság miatt.
A „Szolidaritás a jövőért” című nemzetközi konferenciát abból az alkalomból rendezték meg, hogy Lech Walesa volt lengyel államfőnek, a Szolidaritás szakszervezet egykori vezetőjének 25 éve ítélték oda a Nobel-békedíjat.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!