Érdeklődéssel olvastam az És november 14-i számában Morvai Krisztina
írását, aki – a magyarok nevében – tüzes szavakkal ostorozza Megyesi
Gusztávnak és „szeretett főnöke”, Simon Peresz „országromboló”
ténykedését. Nem tudom, miből jutott olyan következtetésre, hogy
Megyesi Gusztáv nem lenne magyar, sőt Simon Peresz egyenesen a főnöke
volna – mindenesetre tény, hogy Morvai Krisztina mindkettőjüket az
arcátlan országrombolók táborába sorolja.
De többről is szó van ennél. A szerző szépnek és kívánatosnak tartja, hogy a terjedő ANTISZEMITIZMUS (csupa nagybetűvel!) és fasizmus miatt félelem éljen azokban, akiket érint. Szívesen kitessékelné az országból az „érintetteket”, és arról ábrándozik, mi szép is volna, ha becsomagolnák „legendás bőröndjeiket”, és bőröndöstől távoznának, „…de izibe…”! Ismételten leszögezi, hogy a „Magukfajták” csakis Magyarországon vannak itthon, sőt: ők Magyarországon itthon vannak. Szerinte aki érintett, és nem ért egyet evvel, jobban teszi, ha nyomban elhúz.
Nos, ami a szerzőnek álom, az „érintetteknek” rémálom: nekik ugyanis Magyarország éppúgy a hazájuk, ahogyan neki is az. Magyarország befogadó ország a történelmi idők kezdete óta – bárhogyan háborog Morvai Krisztina „az ősi magyar virtus” nevében. Neki is azt javasolná Szent István királyunk, amit fiának, Imre hercegnek tanácsolt ezer éves intelmeiben: hogy fogadja be, jóakaratúan támogassa és tartsa becsben a betelepülő jövevényeket, mert ettől gazdagodik a nemzet. Közhely ugyan, de ejtsünk szót arról is, hogy ezeknek a betelepülő jövevényeknek köszönhetjük a szlovák anyától és szerb apától származó Petőfit és a félromán apától származó József Attilát. Szorongva említem még Teller Ede, Neumann János és a Nobel- díjas Wiegner Jenő nevét, mert elérhet a vád, hogy Shalom, Shalom, ha később születnek valamivel, Simon Peresz a főnökük lehetett volna nekik is.
*
Morvai Krisztina – mint tudjuk – az ELTE Jogtudományi Kar docense. Őszintén érdekelne, hogy a joghallgatóknak a közösség elleni izgatásról, a gyűlöletbeszédről és a személyes méltóság védelméről vajon mit taníthat? Hogyan interpretálja Szent István intelmeit a betelepülő jövevényekről és – mai fogalomrendszerükbe átültetve ezt – a bánásmódot, amit a szélsőséges körök a hazai kisebbségek iránt tanúsítanak. Jó lenne tudni, megajánlja-e
nekik ugyanazt a támogatást, amit a határainkon túli magyar kisebbségek számára elvár? Ködsipkát öltve, szívesen beülnék egy foglalkozásra, amelyen a majdani bírák és ügyészek képzése folyik, s amelyen – tágabb értelemben mondhatjuk azt is – a majdani értelmiség irányadó köreinek szemlélete formálódik a jogtudományi kar falai között. Nehéz elképzelni, hogy Morvai Krisztina ne adjon hangot a tanórákon sajátos vélekedésének. Ha megtörténne, annak súlyos vonzata lenne. Azt jelentené, hogy – a jogtudományi kar reputációja mögé bújtatva – tanóráin intézményes kiképzés folyna a gyűlöletre.
Halász Mariann Budapest,
író, újságíró
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!