Igazságosabb és átláthatóbb felvételi a közoktatásban

Az év eleje az egyetemisták, főiskolások körében hagyományosan a vizsgaidőszaké, a vizsgáké. Tanulás éjjel-nappal, vizsgadrukk, stressz. Ez a jelenség napjainkban azonban már nem csak az egyetemista korosztályra érvényes. Már az egészen fiatal diákok, a 10-12 éves gyermekek számára is a felvételi előkészítőket, a magolást és az izgulást jelenti ez az időszak, hiszen közelednek a középfokú felvételik. Intézményenként más és más feladatsorok, stresszes szóbeli vizsgák többtagú „félelmetes” bizottságok előtt. Egészen fiatal gyerekek kerülnek olyan versenyhelyzetbe, amely még a tapasztalt vizsgázókat, az egyetemista korosztályt is megviseli.
Ezen a gyakorlaton változtatott az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) a középfokú felvételi eljárásról szóló jogszabály módosításával. A 2009 januárjában kezdődő felvételiket már az új szabályok alapján folytatják le az intézmények. A szakmai egyeztetéssorozatot követően elkészített 16/2008. (04.30.) OKM rendelet célja, hogy átláthatóbb és igazságosabb felvételi eljárás alakuljon ki, kevesebb szubjektív elem legyen az eljárás során, és csökkenjenek mind a diákokra, mind a pedagógusokra nehezedő terhek. A 2008/2009. tanévi középfokú beiskolázás már a helyben összerakott, legkülönbözőbb feladatsorok nélkül zajlik. Ettől a tanévtől kezdve az egységes írásbeli felvételi feladatsorait az Oktatási Hivatal állítja össze. Emellett az oktatási tárca csak szűk körben engedélyezi a szóbeli vizsgáztatást a felvételi eljáráson.
Az oktatáspszichológusok többsége támogatja a módosítást. A 10-12 éves gyerekek ugyanis még nem alkalmasak arra, hogy komoly szóbeli megmérettetésen vegyenek részt. A gyerekek kognitív és affektív képességeik, az absztrakciós szintjük alapján még nem tudnak kellő nyugalommal, magabiztosan vizsgázni egy többtagú, „félelmetes” bizottság előtt. A diákok nagy része nem képes tudásának megfelelő teljesítményt nyújtani egy szóbeli felvételin, egy sikertelen vizsga pedig komoly „bukást” jelent a gyermekeknek. Nagyban csökkenti a diák későbbi önbizalmát, tanulási kedvét, eredményességét. Ezért is működtet sok európai uniós ország olyan iskolarendszert, ahol a korai vizsga és a szelekciós kényszer nem meghatározó elem. Az oktatási rendszer feladata a fiatalok alapkészségeinek megerősítése, a problémamegoldó és kreatív gondolkodás kialakítása, nem pedig a korai versenyhelyzet erőltetése a kisdiákok között.
A módosítás okaként azt az egyre terjedő gyakorlatot sem lehet elhallgatni, hogy a középfokú intézmények mind gyakrabban saját, pénzes előkészítőket szerveznek a tanulóknak. Az Oktatási Hivatalhoz egyre több olyan panasz és információ érkezett, amely szerint a középiskolák azt sugallják a szülőknek, hogy a felkészítőn való részvétel nagyban elősegíti az intézménybe való bekerülést. Ezt azonban a hátrányos helyzetben lévő családok nem tudják finanszírozni, s így gyermekük komoly hátrányba kerül már a közoktatási felvételin. Az új szabályozás elősegíti a diákok közötti esélyegyenlőséget, és emellett a szülőknek is könnyebbséget jelent.
Az új rendelkezések nagyban megkönnyítik a pedagógusok és az intézmények munkáját is. A központi feladatlapokkal tartott felvételi vizsga megszervezése egyszerűbb, mint az intézmény által saját maga összeállított írásbeli és szóbeli vizsga megtartása. A módosítás azonban nem csak a középiskolákra gyakorol hatást. Az új rendelkezés tehermentesíti az általános iskolák 5-8. évfolyamain folyó tanítást is. Azzal ugyanis, hogy korábban minden középfokú iskola saját felvételi feladatsort készített, jelentős terhet rótt az olyan általános iskolára, amely jól fel akarta készíteni a gyerekeket a középfokú felvételire. Az általános iskoláknak gyakorlatilag ki kellett szolgálniuk a környező középiskolák akár jelentősen eltérő felvételi elvárásait is. A felvételi eljárás egyszerűsítésével ezen intézményeknek több lehetőségük nyílik a kompetenciák, készségek fejlesztésére.
A rendelet eltérő szabályokat állapít meg a kilencedik évfolyamnál alacsonyabb évfolyamra hirdetett felvételire, és a kilencedik évfolyamra hirdetett felvételire vonatkozóan. Írásbeli vizsgát azonban minden esetben csak az Oktatási Hivatal által központilag elkészített egységes, kompetenciaalapú feladatlapokkal lehet szervezni. E szabály alól csupán a nemzeti, etnikai kisebbségi nevelésben részt vevő iskolák jelentenek kivételt, és ők is csak a központi magyar nyelvi feladatlapok tekintetében.
Ha a középfokú iskola a kilencedik évfolyamnál alacsonyabb évfolyamra hirdet felvételt, a felvételi kérelmekről vagy a tanulmányi eredmények alapján, vagy a tanulmányi eredmények és az írásbeli vizsga eredményei alapján dönthet. Írásbeli vizsgát akkor lehet szervezni, ha azt a jelentkezők magas száma indokolja, azaz az előző három év átlagában a jelentkezők létszáma legalább másfélszerese volt a felvehetők létszámának. Az új szabályok alapján tehát a hat vagy nyolc évfolyammal működő középiskolák nem szervezhetnek szóbeli vizsgát a felvételi során.
Ha egy középfokú iskola kilencedik évfolyamára hirdet felvételt, a felvételi kérelmekről három módon dönthet, és bizonyos esetekben nincs kizárva a szóbeli meghallgatás. Az intézmény egyrészt meghatározhatja a felvételt kizárólag a tanulmányi eredmények alapján, másrészt a tanulmányi eredményeket és az írásbeli vizsga eredményét figyelembe véve. A harmadik lehetőség, hogy a tanulmányi eredmények és az írásbeli vizsga mellett szóbeli meghallgatást is szervez, és ennek eredményeit is beleszámítja a felvételbe.
Az oktatási tárca által bevezetett új szabályozás lényeges eleme, hogy az írásbeli vizsgán elért eredményt minden olyan középfokú iskola köteles elfogadni, amely előírt írásbeli vizsgán való részvételt. Mindegy, hogy a jelentkező melyik iskolában vett részt az írásbeli vizsgán, a diákoknak elég egy alkalommal megírniuk az írásbelit.
A középfokú felvételi eljárás módosítása elősegíti azt, hogy – a nyugat-európai gyakorlathoz hasonlóan – fiatal korban ne a versenyeztetés, ne a magolás és a tárgyi tudás legyen az elsődleges. A diákokat felkészítő általános iskolák jobban koncentrálhatnak a készségek fejlesztésére. A fiatal gyerekeket kevesebb stressz
és kevesebb kudarc éri, nagyobb önbizalmat szerezhetnek, és jobban megszerethetik a tanulást. Emellett pedig olyan átlátható és objektív felvételi rendszer jön létre, amely elősegíti a tanulók esélyegyenlőségét.
Bálint László

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!