Az elmúlt időszakban a test, illetve a test alakja a társadalmi
érdeklődés fókuszába került, így – feltehetőleg a fokozódó „kulturális
nyomás” hatására – a testhez és a testképhez kapcsolódó problémák is
egyre gyakoriabbak.
Annak ellenére, hogy már az ókor orvosai is regisztrálták az evészavarokat, ezek csak az 1980-as években kerültek a figyelem középpontjába. Ma már hetente több híradás is olvasható, hallható az evés változatos zavarairól, és azt is tapasztalhatjuk, hogy az utóbbi években különböző újabb evészavartípusok válnak ismertté. Az emberi testtel, a tápláltsággal és az alakkal kapcsolatos aggodalmak megszaporodtak és ma már az étel minőségére is kiterjednek.
Új kihívások érik az egészségügyi ellátórendszert és nem pusztán az új típusú zavarok miatt, hanem mert jelentős akceleráció is tapasztalható: a zavarok egyre fiatalabb életkorban jelentkeznek. Az egyre gyakoribb terápiarezisztencia pedig arra sarkalja a szakembereket, hogy újabb és újabb terápiás eljárásokat dolgozzanak ki és honosítsanak meg.
Az 1980-as években került előtérbe az anorexia pszichoszomatikus megközelítése (addig inkább a belgyógyászat tárgyalta), és ekkor jelent meg a hazai irodalomban a bulimia nervosa. A következő évtizedben megindultak a hazai kutatások – elsősorban az előfordulások gyakoriságát és az érintettséget vizsgálták (epidemiológiai vizsgálatok) – és ezzel párhuzamosan megjelentek az első, a klinikai gyakorlat számára is fontos tudományos összefoglalók. Ezt követően 2000-ben jelent meg az első részletes monográfia a témában, aminek a mostani kötet szerves folytatása.
A kötet öt fejezetben tárgyalja a témát. Az elsőben az evés- és testképzavarok legújabb formáit tekintik át a szerzők, a másodikban pedig néhány biológiai vonatkozást mutat be. A harmadik fejezet a pszichológiai tényezőké, különös figyelmet szentelve a testkép zavarainak, amik egyre inkább leválnak a „klasszikus” evészavarokról. A negyedik a társadalmi-kulturális tényezők szerteágazó témáival foglalkoznak. Szó esik az ókorban leírt evészavarokról, a vallással, nemi szerepekkel vagy az internet szerepével történő kapcsolódási pontokról, de az ételfogyasztás mennyiségének társadalmi hátteréről vagy az ízekhez való viszonyunkról is olvashatnak az érdeklődők. Végezetül, az utolsó részben a gyógyításé és a megelőzés lehetőségeié a főszerep.
Az 522 oldalas monográfia szerzői a Magyar Pszichiátriai Társaság Evészavar Szekciójának tagjai, Szerkesztő Prof. Dr. Túry Ferenc, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének intézetvezetője és Dr. Pászthy Bea pszichiáter, a Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikájának osztályvezető főorvosa. A kötet a Pro Die kiadó gondozásában jelent meg, szinte az összes nagy és kisebb könyvterjesztő hálózatban elérhető, de megvehető közvetlenül a kiadónál is.
K. É.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!