Szlovákia ma olyan helyzetben van, hogy megengedhetné magának a kisebbségekkel szembeni nagyvonalúságot – vélekedett a magyar külügyminiszter abban az interjúban, amelyet a Sme című szlovák liberális lap közölt szombati kiadásában. „Stabil, gazdaságilag nagyon jól áll, a kormánynak széles körű a támogatottsága, így nagyvonalú gesztusokat tehetne a kisebbségekkel szemben is” – jelentette ki MTI-tudósítás szerint Göncz Kinga.

Úgy véli: a szlovák fél nincs mindig tudatában annak, hogy a szlovákiai magyar kisebbség helyzete is része a kétoldalú kapcsolatoknak. „És ezen a téren vitáink vannak. Ez Gyurcsány (Ferenc) hat pontjára is vonatkozik. Érvényes ez a Sólyom (László) elnök által javasolt kisebbségi törvényre is. A kérdés az, hogy létezik-e világos garancia a kisebbségi jogok betartására, van-e valamiféle összefoglaló, amelyből világosan kitűnne, meddig terjednek, és hogyan követelhető érvényesítésük” – fejtette ki a magyar diplomácia vezetője.
„A fontos kérdések nyitottak, állandóan emlékeztetni fogunk rájuk” – válaszolta arra a kérdésre, mit tesz Budapest azután, hogy Robert Fico szlovák kormányfő elutasította Gyurcsány hatpontos javaslatát. „Ezekről a kérdésekről a kulisszák mögött már hosszabb ideje minden szinten beszélünk. A lényeges kérdés az, hogyan fogadja Szlovákia, hogy a kisebbségi kérdés törvényes témája a kétoldalú kapcsolatoknak, és lehetetlen kitérni előle. Ez következik az alapszerződésből is. Ez egyértelműen leszögez két dolgot: a kisebbségi kérdés nem lehet kizárólag belpolitikai kérdés, fölemlegetését a szomszédos ország vagy a nemzetközi közösség részéről nem lehet a szuverenitás megsértésének vagy a belügyekbe való beavatkozásnak tekinteni. Az alapszerződés azt is leszögezi, hogy mindkét ország tiszteletben tartja a másik állam szuverenitását, területi integritását és a határokat. Magyarország mindkét dolgot nagyon komolyan veszi” – szögezte le Göncz Kinga. Megjegyezte: Magyarország a dunaszerdahelyi labdarúgó-mérkőzésen történt rendőri akció kapcsán az Európa Tanácshoz fordult, hogy vizsgálja ki a beavatkozás jogszerűségét.
Göncz Kinga azt is megemlítette, hogy a schengeni határok nyitottak, s ez lehetővé teszi a szélsőséges csoportoknak, hogy más országokba utazzanak, ha esetleg odahaza betiltják őket. Hozzátette: a Szlovák Testvériség (Slovenská Pospolitost) tagjai Csehországban voltak, és „Magyarországra járnak sátorozni”.  Kérdésre válaszolva a miniszter elmondta, hogy Magyarországon szigorítják a szélsőségesek elleni törvényeket, s hogy az ilyen csoportoknak az országban nincs jelentősebb tömegtámogatottságuk.
A Nagy-Magyarország térképekkel kapcsolatban kifejtette: „Tudatosítani kell, hogy ez sértheti a szomszédos országokat. Biztos vagyok azonban abban, hogy ma az állami hivatalokban nincsenek Nagy-Magyarország térképek. Ez a kormány más múlt- és jövőképet mutat. Trianon tény. Az Európai Unió pedig éppen arról szól, hogy túl kell lépni azon a történelmi korszakon, amikor itt a határokért és a területért folyt a harc. Más alapokon, a közös értékek és a közös piac alapján kell együttműködni. A mai magyar kormány ezt komolyan veszi, és örülnénk, ha ezt Szlovákiában elhinnék nekünk.”

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!