Eredményesnek ítélte az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozóját, az elhatározott légkörvédelmi intézkedéseket és a konjunktúra élénkítéséről született döntést Angela Merkel német kancellár. A Deutschlandfunk rádióállomásnak adott n2-csúcsilatkozatában Merkel mindenekelőtt annak jelentőségét emelte ki, hogy a klímaváltozás káros következményei elleni intézkedésekről sikerült megállapodást elérni.
Bírálta ugyanakkor a csúcsértekezleten született klímavédelmi kompromisszumokat – s ezzel összefüggésben Merkel kancellárt is – a Zöldek pártja. Claudia Roth, a környezetvédő párt társelnöke hangoztatta: „Az állítólagos klímakancellár álarca mögött egy kőkemény ipari, illetve autólobbista rejtőzik.” Roth rövidlátónak nevezte a kompromisszumokat, s annak a nézetnek adott hangot, hogy a jövőt veszélyezteti, ha nem valósítják meg következetesen a légkör védelmét.
Több környezetvédelmi szervezet a csúcson született megállapodással kapcsolatban az európai környezetvédelmi politika „fekete napjáról” beszélt. A német környezet- és természetvédelmi szövetség (BUND) elnöke, Hubert Weiger pedig egyenesen azt hangoztatta: a német kancellár, az olasz miniszterelnök és a lengyel kormányfő „csúnya összjátéka úgy kilyuggatta a környezetvédelmi csomagot, mint egy svájci sajtot”.
A liberális Süddeutsche Zeitung szombati számában úgy vélekedett, hogy a csúcson tanúsított magatartásával Németország véglegesen elveszítette a környezetvédelem élharcosának korábbi nimbuszát. A konzervatív Die Welt a konjunktúraélénkítő csomaggal kapcsolatban pedig azt hangoztatta: bármennyire is „lenyűgözőnek” tűnik a 200 milliárd eurós összeg, az aligha lesz elegendő a gazdasági receszszió megfékezésére.
Konkrét eredmény nélkül zárult szombaton hajnalban Poznanban a nemzetközi klímavédelmi értekezlet, miután nem sikerült megállapodni a légkör védelmét szolgáló intézkedések finanszírozásában. Megoldatlan maradt a lengyel városban az a kérdés, milyen mértékben adóztassák meg a gazdag országok egymás közötti széndioxid-kereskedelmét. Az ebből befolyó pénz – évi több milliárd dollár – a szegény országoknak jutott volna. Utóbbiak a CO2-adóból finanszírozhatnák a Föld légkörének melegedése, a fenyegető klímakatasztrófa által okozott károk enyhítését. Számos fejlődő ország – köztük India, Gabon és a Maldív-szigetek – képviselője felháborodással nyugtázta, hogy nem sikerült megegyezni a kárelhárítási alap növeléséről. Nem született egyezség Poznanban a világméretű erdőpusztítás megfékezéséről sem.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!