Kommentár

Minden úgy történt, ahogy  szokott, immár félszázada, Európai Unió – leánykori nevén: Közös Piac – megalakulása óta: a kompromisszumok az utolsó percben megköttettek (és amikor mégsem, akkor ugyancsak régi szokás szerint a határidő napjának éjfélén egyszerűen leállítják az óramutatót).
Avagy éppenséggel – visszatekerik, mint immár másodszor a makacskodó írek esetében. Írországban megint megismétlik az EU számára kiábrándító, merthogy elutasító eredményt hozott népszavazást. Legutóbb a nizzai szerződést fagyasztották volna be az írek, amivel bevágták az unió kapuját az új tagállamok, közte hazánk előtt. Most pedig a mind nagyobbá vált unió működésének racionalitását biztosítani kívánó lisszaboni szerződést vétózták, s vele persze a további bővítést is, ami nekünk ezúttal horvát szomszédaink miatt fáj kiváltképpen. Dublin megkapta a szintén szokott – referendum egyengető – kedvezményeket, s másodszor is megrendezheti (meg is kell rendeznie) a jóváhagyó népszavazást.
Az igazi uniós vita persze a 20/20/20 energiacsomagról zajlott, s abból Budapest is jócskán kivette részét, Varsó mellett a kelet-európaiak érdekeinek élharcosaként. A végén ugyan kormányfőnknek le kellett tennie a vétózásról, ami többet ártott volna az unióra most kiváltképp rászoruló hazánknak, mint az általa elérni remélt haszon. S hát nem is állt volna jól a minap eurómilliárdokkal szó szerint megmentett országnak túlzásba vinni – és főleg: egyedül maradva – a kakaskodást.
Ez a sok húszas annyit tesz, hogy 2020-ra az uniós államoknak húsz százalékkal kell csökkenteniük energiafogyasztásukat, húsz százalékkal megkurtítaniuk széndioxid-kibocsátásukat és teljes energiafelhasználásuknak húsz százalékát addigra megújuló energiaforrásokból kell beszerezniük. A zöldek természetesen többet szerettek volna elérni, s most egyaránt kárhoztatják a nyugati nagyiparnak kedvező politikusokat (főleg a németeket) és a kelet-európaiak – gazdaságukat védő – makacskodását. De azért a pohár félig tele van: Európa ekként mégiscsak készen áll a környezetvédelem ügyét – azt szabotáló elődjével szemben – komolyan vevő (és e tárcát Nobel-díjas tudósra bízó) Obamával kezdődő tárgyalásokra, s voltaképpen újranyitni azt az ajtót, amelyet Bush a kiotói szerződést elutasítva becsapott. Ekként a jövőre esedékes koppenhágai világkoferenciával az emberiség valóban új korszakot kezdhet a környezetvédelemben, ami – a melegházhatásokat látva – talán szintén az óra éjfélkori megállítását jelenti.A.J. 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!