Szélsőségek és szélsőségesek Európában – ez volt a témája az Európai Újságírók Szövetsége (AEJ) Magyar Tagozata tanácskozásán, a héten. Az előadók Kondorosi Ferenc jogász, egyetemi tanár, az „Új rend és szabadság” programért felelős kormánybiztos, valamint Andreas Oplatka – Oplatka András – Svájcban élő történész-újságíró, illetve Gregor Papucek – Papucsek György – a Budapesten élő újságíró, a pozsonyi és prágai rádió tudósítója.
Napjainknak – még mindig – akut problémája volt terítéken, hiszen a nacionalista és xenofób, idegengyűlölő mozgalmak, megnyilvánulások szinte Európa egész történelmét jellemzik; az öreg kontinens államainak története a túlélésért és a terjeszkedésért folytatott háborúkkal tarkított. Ma a bevándorlók megnövekedett száma – amely jelenségre sok ember úgy tekint, mint a kontinensszerte tapasztalható erősödő bűnözés gyökerére, a nagy munkanélküliség okára – az emberek jelentős részénél a nemzeti identitásban való elbizonytalanodást eredményezte, a szélsőségesség és az idegengyűlölet Európában és hazánkban is politikai és társadalmi szinten jelentkezett újra; a szélsőségesség egy konkrét megnyilvánulása a gyűlöletbeszéd. Ennek büntetésére az Európai Unióban már kerethatározat született, hiszen az európai szintű kihívásokra európai válaszokat kell adnunk; a tagállamok két évet kaptak arra, hogy átültessék előírásait saját nemzeti jogrendjükbe. A kerethatározat értelmében a rasszista gyűlöletre vagy erőszakra izgató, szándékos és nyilvános kijelentések esetén egy és három év közötti szabadságvesztést kell kiszabni. Ehhez hasonlóan büntetendővé kell tenni, ha valaki népirtás vagy emberiesség ellen elkövetett bűncselekmény megtörténtét tagadja vagy azt ártalmatlanként állítja be, ezt szokták „holokauszttagadásként” emlegetni.
A kerethatározat egyik pontja felmentést ad a tagállamoknak bizonyos előírások átvételének kötelezettsége alól, ha alkotmányos előírások akadályozzák a nemzeti jogrendbe beillesztést: a magyar alkotmány – éppen a diktatórikus múlt miatt is – is olyan kitüntetett jogelvként kezeli a véleménynyilvánítás szabadságát, hogy most nehéz lenne kiszélesíteni a büntetendő megnyilvánulások körét, noha kontinensünk joggyakorlata nagyobb előnyt biztosít az emberi méltóságnak. A jelenlegi magyar törvények szerint a gyűlöletre vagy erőszakra „izgatás” helyett is csak a tevőlegességre, rossz cselekedetekre „uszítás” minősül büntetendőnek. Kondorosi szerint a szélsőségek, a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni fellépés eszköztárában a nemzetközi rendőri együttműködésnek és a civil szervezeteknek juthat kiemelt szerep.
G.M.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!