Nagyon kíváncsi vagyok, hogy meddig lehet a baloldalt így magára
hagyni. A rendszerváltás után az új pártok – gondolom a demokrácia
szent nevében – mindent elkövettek a valóban baloldali pártok
kirekesztéséért. Mára azonban a korlátlan lehetőségekkel rendelkező
pártok bemutatták, hogy mire képesek, hogyan tudtak élni az ölükbe
pottyant lehetőségekkel.


Gazdasági téren az állampolgárok tulajdonát képező nemzeti vagyon 85-90 százaléka elherdálásra került úgy, hogy az általuk tisztelettel és alázattal fogadott „befektetők” a termelő vállalatok nagy részénél beszüntették, de jó esetben minimumra csökkentették a termelést (természetesen a létszámmal együtt), teljes ágazatokat annulláltak, alig fizető bérmunkákat hoztak hazánkba (tisztelet a nagyon kevés kivételnek), ezzel több százezer főre rúgó munkanélküliséget generálva.
A hazai vállalkozások terheit irreálisan  megnövelve, lehetőségeiket beszűkítve, szinte akarattal gátolták működésüket, fejlődésüket. A kezdetben (a rendszerváltásnál) óriásinak, kezelhetetlennek titulált adósságállomány többszörösére nőtt. Mivel haszontermelő saját (nemzeti) vállalataink, üzemeink már nincsenek, ükunokáinkra is kezelhetetlen terheket raktak.
 A baloldalnak ma sincs számottevő képviselete az országban. A magát baloldalinak aposztrofáló párt inkább ultraliberális, mint baloldali, függetlenül attól, hogy tagságában tömegével vannak tisztességes és valóban baloldali emberek.
Az ország tönkretételében jeleskedő pártok minősíthetetlen magatartását érzik az emberek, mert a lapokban megjelenő fölmérések szerint másfél éve stabilan 42 százalék körül mozog a pártot nem választók rátája. Ezeknek pedig – figyelve a fölmérésekben a pártok támogatottsági rátájának változását – túlnyomó többsége baloldali.
Tehát jogosan írom le, hogy azok a baloldali politikusok, akik még szóhoz jutnak a médiában, van megfelelő ismertségük és elfogadottságuk is, nagy történelmi lehetőséget szalasztanak el, sőt bátran ki merem jelenteni, hogy történelmi bűnt követnek el, amikor nem adnak ezeknek a baloldali embereknek lehetőséget a politikában való részvételre.
Nem a régi idők baloldali pártjait kell erősíteni, mert ha ezt akarnák ezek az emberek, akkor már rég soraikban lennének. Egy új, friss baloldali áramlatnak kell utat nyitni, amely a mai kérdésekre tud mai, baloldali választ adni. Jó példa a németországi baloldali párt, amely új pártként erős tényezővé nőtte ki magát a német politikai életben.
Csak hát tenni kellene, és nem a sült galambra várni!
Salga István, Budapest

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!