A közelmúltban az árfolyamok csökkenésén nyerészkedő befektetési
alapok, spekulánsok 2008 októberében megtámadták hazánk pénzügyi
rendszerét. Soha nem tapasztalt forint-, részvény-, értékpapír-eladás
valósult meg, így a spekulánsok a kínálatot növelve, jelentős
nyereségre akartak szert tenni. Egy hónap alatt mintegy 1300 milliárd
forintot vontak ki az országból, ami talán a magyar történelemben
egyedülálló csúcs. A forint védelme érdekében az MNB emelte a jegybanki
alapkamatot, hogy megelőzze az euró 300-400 forintos átváltási árát.
A forint védelme, az infláció fékezése ezt a lépést indokolta. Igaz, hogy a magas kamat kedvezőtlen hatással van a beruházásokra, így a növekedésre is, de ennél fontosabb cél volt az államcsőd megelőzése. Ezért indokolatlan az ellenzék vezetőjének és szócsöveinek nap mint nap hangoztatott jelentős kamatcsökkentési álláspontja. A gazdasági növekedést kiváltó beruházásokat elsősorban nem a kamatláb, hanem a profitvárakozások határozzák meg. Depresszióban pedig kedvezőtlenek a profitvárakozások. Ebből egyértelműen az következik, hogy hiába csökkentené az MNB drasztikusan a kamatlábat, az értékesítési nehézségek miatt nincs értelme a beruházások növelésének.
A beruházások jelentős forrása a megtakarítás, ennek hiánya gátolja az előbbit. Azonban a megtakarítások növekedése még nem feltétlenül eredményez gazdasági gyarapodást, mert a jelentős költségvetési hiány felfalja a megtakarításokat. Ezért támogatni kell a kormány azon intézkedéseit, amelyek a hiány csökkentését eredményezik.
Köztudott, hogy hazánk erősen nyitott gazdaság, jelentős az export-import aránya, ezért a kereslet növelése kapcsán azt is mérlegelni kell, hogy az nemcsak a belső piacot élénkítheti, hanem az importot is növeli. Ezért csak versenyképes kapacitások bővítését célszerű megvalósítani. Ezen kapacitások növelése során kell valóra váltani a Keynes által képviselt legfontosabb feladatot, amely szerint egy meghatározott számú munkás foglalkoztatása – adott tőkeállomány mellett, bizonyos termékmennyiséget előállítva – biztosítja a termelési költségek megtérülését és a normál nyereséget. Csak így lehet a foglalkoztatottságot megalapozottan növelni. A neves angol tudós az állami beavatkozás kapcsán a monetáris politikával szemben a költségvetési politikát tartotta elsődlegesnek, igazolta, hogy válságban eredménytelen a monetáris politika, a kamatláb csökkentése, a pénzkínálat növelése.
Hazánkban sem célszerű a népszerűség oltárán eltemetni olyan, a gyakorlatban is alkalmazott tudományos eredményeket, amelyek hozzájárulnak gondjaink orvoslásához.
Dr. Takács Imre Hajdúszoboszló,
szakközgazdász
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!