Az Európai Bizottság döntése alapján 2009 a kreativitás és az innováció éve lesz egész Európában. A kampány szlogenje: álmodj, alkoss, újíts! Az európai év célja, hogy előmozdítsa az alkotó és újító megközelítést és hozzájáruljon ahhoz, hogy felkészültebben nézhessünk szembe a globalizált világ kihívásaival. Ennek jegyében tartott zártkörű prezentációt a múlt héten díszdoktorrá avatott Dr. Molnár Károly kutatás-fejlesztési tárca nélküli miniszter, és beszámolt az elmúlt fél évben végzett munkáról is.

A fél éve működő új tárca számos eredményt tud már felmutatni – mondta a miniszter és államtitkára, Dr. Kolber István. Az állami támogatások és a vállalati K+F ráfordítások aránya javult: jelenleg kb. 50-50 százalék, míg korábban a források kétharmada származott a költségvetésből és csupán egyharmada a magánszektorból. A rendelkezésre álló források szétaprózódása miatt a támogatási rendszer nem volt sem hatékony, sem átlátható. Módosították a tudományos technológiai intézkedési tervet, amely a korábbi 90-nel szemben kb. 40 intézkedésből fog állni, és el kezdték a felkészülést a 2011-es EU-elnökségre is. Létrehozták a NEKIFUT (Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Fejlesztési Útiterv) projektet, amelynek célja a jelenleg Magyarországon meglévő jelentősebb, úgynevezett nemzeti kutatási infrastruktúrák felmérése, fejlesztése, illetve csatlakozás a nemzetközi kutatási infrastruktúrákhoz. Ösztönzik a kutatás-fejlesztési célú beruházásokat, és több pénz jut az alapkutatásokra. Az innovációs forrástérképen külön programok szerepelnek fiatalok számára, és minél előbb szeretnék az elektronikus pályáztatást is bevezetni. A miniszter felügyelete és irányítása alá tartozik a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal, a Magyar Szabadalmi Hivatal, az Űrkutatási Tanács, valamint a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány. A tudománypoliti-kai egységes koordinálása érdeké-
ben a Magyar Tudományos Akadémiát a miniszter képviseli a kormány előtt.
Dr. Molnár Károly elmondta: 2009-ben pályázati úton 170 milliárd forint pályázati forrás áll a kutatás-fejlesztés rendelkezésére, ami nagyjából a GDP egy százalékának felel meg, de a cél ennek GDP-arányos növelése, az európai uniós célkitűzéseknek megfelelően. Az Innovációs Alap 51,9 milliárdnyi forrást biztosít. Idén a KKV-k kapták a támogatások igen nagy részét és 55 milliárd forintot osztottak szét nagyprojekteknek, ebből 40 milliárdot az állam állt és 15 milliárd volt a vállalati önrész. Hiller István oktatási és kulturális, valamint Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszterrel együtt dolgoznak a prioritások kialakításában és a döntések meghozatalában. Szemlélet- és kultúraváltásra lenne szükség. A miniszter kiemelten fontosnak tartja, hogy a támogatások a húzóágazatokra koncentráljanak (gyógyszer- és járműipar, agrárium,
biotechnológia, nanotechnológia, infokommunikáció). Fontosnak tartják, hogy a projektekhez keressék a szakembereket, nem pedig fordítva. Védeni kívánják a szellemi alkotásokat. A tehetséggondozásra is nagy figyelmet fordítanak a jövőben, azaz a fiatalok számára vonzóvá kívánják tenni a kutatási területeket, és növelnék a kutatásfejlesztés társadalmi elismertségét. A nemzetközi kapcsolatokra is nagy hangsúlyt kell fektetni. Az oktatás, kutatás, gazdaság tudásháromszöge érvényesítendő a fejlesztésekben. Törekednek arra, hogy a szabadalmaztatási időt egy évre rövidítsék. Tudományos és kutatói ösztöndíjakat vezettek be. Cél, hogy hazánkban is jó infrastruktúra legyen és anyagi, erkölcsi elismerésben részesüljenek a szakemberek. Egyre több országgal épül stratégiai partnerség, ilyen – többek között – Szingapúr, Japán, Oroszország, Franciaország, Olaszország, valamint Finn- és Németország.
A jövő az innovációé, ezt kell a fiatalokkal is megértetni – véli a miniszter.    
Krausz Viktória

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!