Ha pornófilmben szerepelnék, kevésbé érezném megalázónak

Nyilván a barátságuk nem tartozik szorosan a témához, de van abban valami émelyítő, ha két haver kontrázgat egymásnak. Szóval, ha túllendülünk azon, hogy maga az alaptétel C válasz lenne egy biológiatesztben, lsd. a mondat mindkét felének van önállóan értelme, de nincs összefüggés, akkor is van min mazsolázni, de tényleg, komolyan tojva az illetők személyére. Ne is szóljanak, annyit én is fel tudok fogni a világból, hogy a tévés, aki erősen unatkozik és jól könyvet ír arról, hogy mindenki hülye, csak ő helikopter. Értem. Értem a dolog pénzügyi vonzatát, hogyne. Az emberek szeretnek belelátni a médiába, lehetőleg úgy, hogy valaki írja le, hogy mindenki milyen egy rohadék ellentétben az olvasóval, aki egy tündér, s ugyebár a halállistáról is úgy lehet lekerülni, ha magad írod, a mocskolódó könyveket is enkezével írja az, aki nem szégyelli. Még gyengébb képességűek esetleg megíratják valaki mással. Engem eddig négy alkalommal kerestek meg, hogy írjak „szemét könyvet” vagy „botránykönyvet” – így mondták vala – és akkor kaszálunk, mint a leszakadt légcsavar. Mondtam, köszönöm, ha pornófilmben szerepelnék két pigmeus nővel, azért is biztosan szép pénzt kaphatnék, de azt sem csinálom, pedig azt kevésbé érezném megalázónak, mint ha megbántom a volt és jelenlegi kollégáimat csak azért, hogy zsém legyen belőle. Szóval felfogtam. Csak az a bizonyos hitelesség, az nem hagy nyugodni. Ki hiteles a kereskedelmi média fikciós ágában? Egy híradósnál értem a szót. Egy komoly riporternél, aki viszont sohasem ül be hülye műsorokba, szintén. De egy bohóc, aki szándékosan marháskodik... Ha ő nem hiteles, akkor pontosan mit nem hiszünk el neki? Hogy elesett? Hogy sír? Még szép, hogy nem igaziból sír. S mitől hiteles az a szervezet, amely velünk zsarolja a kormányt? Tökre támogatom, hogy mindenki sokkal többet keressen, nem csak azért, mert jelenleg a médiát jól fizetik és nem akarom, hogy a nyílt utcán agyonverjenek ezért, de még olyan típus is vagyok, aki szereti, ha más boldog. Keressen mindenki egymilliárdot havonta – felőlem. De ha nem is kalandoznék el abba a demagógiába, hogy hogyan sztrájkoljon az újságíró, a hentes vagy a portás, kit és hogyan tudnak ők megzsarolni, azért az mégiscsak roppantul magyar, hogy a karácsonyi utazók dögöljenek meg, ha a vasutasok nem kapnak azonnal százezreket. Épp beszélgettem egy helyes ukrán lánnyal, aki ki van borulva tőlünk. Roppant óvatosan közelített a kérdéshez, amíg nem szóltam neki, hogy én tudom, hogy nincs sok szerethető rajtunk, magyarokon, egy forintért vágjuk el a szomszéd gyerekének torkát, irigyek, rosszindulatúak, ostobák vagyunk. Erre elmondta, hogy most látta, hogy a parkolóban nekiment egy magyar egy másik magyar autójának, kiszállt, tojt az egészre, visszaszállt, el akart indulni, erre ő szólt neki, hogy ezt azért mégse talán, s az illető úgy elküldte a jó édesanyjába, hogy még mindig nem kap levegőt. Egész évben ezt írogattam, miért pont most ne tenném – pofázni azt igen. Azt tudunk és szeretünk is. Ugatni jogainkról, arról, miért kellene sokkal többet kapnunk vacakul végzett munkánkért, hogy miért vagyunk mi jobbak, mint körülöttünk mindenki, de dolgozni azt nem. Létrehozni új dolgokat, festeni, nem lekaparni, téglát rakni, nem dinamitot. Ahhoz mi nem értünk. Rajzoljon más, mi majd satírozunk a zsírkrétával. A kettőezernyolcas karácsony pedig máshol családról, fényekről, csillagokról, hagyományról, de legalább kajáról szól, nálunk leugatós könyvek kiadásáról, káoszba taszításról, a Magyar Gárdával történő iszapbirkózásról... egy jó pillanat volt csupán, amikor most kitalálták, hogy legyen Budapesten az olimpia. Azon legalább elmosolyodtam. Elképzeltem, hogy külföldieket fogunk hívni, hogy építsenek stadionokat, de szigorúan mi fogunk odaszarni a lelátóra. Boldog karácsonyt kívánok.

Jáksó László

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!