Kis karácsony

Nagymama ajándékát például jó nagy, masnival átkötött dobozba teszem, hogy azt higgye: megint sapkát, sálat, pongyolát, vagy horgolt terítőt kap, szóval, a szokásos dolgokat, melyeknek látszólag roppantul örül, miközben belül, a lelkében bizony unalom honol és beletörődés. Elvben kaphatna persze rúzst, műkörmöket, vagy Chippendale-fiúkat, amikre valóban vágyik, viszont a fiúk órabére, állítólag magas, arról nem beszélve, hogy egy nagymama, az mégiscsak nagymama, jól körülhatárolt szerepkörrel és barátnőkkel, akik rögtön a szájukra vennék.
Egy darabig szóba jött még öt nap Párizsban, ahova a nagymama mindig is utazni szeretne, de hát nyakunkon a lakás- meg az autóhitel törlesztőrészlete, arról nem beszélve, hogy akkor a nagypapa is vérszemet kap, és menni akar vele, holott amúgy rég külön alszanak.
Különben is gazdasági válság van, és környezettudatosság.
A mi környezetünknek például elengedhetetlen, őshonos része a nagymama, aki még prímán főz és mosogat. Nagypapa újrahasznosítása nehezebb ügy, bár a hivatalokban elég jól sorban tud állni, míg meg nem fájdul a térde, vagy el nem felejti, miért küldtük oda.
Istenem, de sokat készülődtünk és töprengtünk!
Először úgy volt, hogy mind a ketten influenza elleni védőoltást kapnak. Aztán rájöttünk, hogy ingyen jár nekik, ám akkor már jó nyomon haladtunk, az interneten fölfedeztük az egészségügyi centrumot, ahol karácsonyi utalványt lehet venni szeretteinknek. Nem mondom, hogy olcsó, de az egészség egyfelől minden pénzt megér, másfelől nehogy már télvíz idején is sorban álljanak egy nyavalyás tüdőszűrésért. Nem tudni, hogy ez a magántüdőszűrés mennyivel jobb, mint a tb-s, de lehet benne valami buja plusz, ha egyszer az öt- és húszezer forint közötti sávba sorolták.
A férjemnek persze dzsentriallűrjei vannak, hiába rúgták ki nemrég a hivatalából. Maminak is, papinak is megspendírozott volna egy húsz- és ötvenezer forint közötti teljes vérvizsgálatot, és csak akkor tért észre, mikor én, erre föl, egy ötven- és százezer közötti botoxkezelést kértem. – Te így is szép vagy, drágám – mondta, és belenyugodott, hogy a nagymama díszdobozában egy névre szóló reumatológiai vizsgálat utalványa lapuljon huncutul, nagypapa pedig kapjon egy rég esedékes prosztatavizsgálatot.
A gyereket BKV-havibérletettel lepjük meg. Képzelem, milyen boldog lesz, hogy nem kell bliccelnie, ellenőröktől remegnie, miközben fejlődik a közteherviselés iránti affinitása – persze csak mértékkel, hogy el ne szaladjon vele a ló.
Károlyom és én nem titkolózunk. Vettünk egymásnak egy-egy ajándékutalványt a havi gázszámla kiegyenlítésére, ami összesen két boldog, laza hónap. Igaz, a gázt máskor is fizetjük, ám sosem azzal a bensőséges gondolattal, hogy ez a számla „illik a karácsonyhoz, mert az otthon melegét jelenti”, mint azt a gázszolgáltató oly szépen megfogalmazta.
Bözsi nagynéném volt a legnehezebb eset. Beteg szegény és magányos, ami környezettudatosan vagy egy társkereső szolgálat igénybevételét jelenti, vagy valami mást. A más mellett döntöttünk. Nem mondom, hogy díszsírhely lesz, vagy kripta, de manapság az ember egy urnás temetést is tudjon értékelni zenével, koszorúval, elővételben. Ha esetleg mástól is azt kapna, átruházhatja akárki másra, nem olyan időket élünk, hogy bármi kárba vesszen. Elvégre az a lényeg, hogy mindenki tudjon karácsonykor egy kicsit örülni.

R. Székely Julianna

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!