A rejtett gazdaság rejtelmei

A másik történet egy külföldiek által is szívesen látogatott piachoz kötődik. Egy-két éve Budapest legnagyobb csarnokában, a középkorúnak látszó alkalmazottal hosszabb beszélgetésbe elegyedve, elárulta: a minimálbért legálisan kapja, mellette zsebbe havonta 120 ezer forint a bére, „itt ez járja”.

Nem is csalás?
A fekete-szürke, azaz a rejtett gazdaságból szerzett példákat mindenki ismeri, hiszen amikor a fogorvosnál – természetesen ?! – számla nélkül fizet, vagy a gázszerelő kérdésére az áfa nélküli, ezért olcsóbb és számla nélküli árat választja, akkor maga is belép a rejtett gazdaságba. Lelkünk azonban kettős. Legalábbis ezt jelzi az MTA Közgazdaságtudományi Intézet egyik nemrég publikált kutatása, amelyből kiderült: a 18 és 60 év közötti lakosság 42 százaléka saját bevallása szerint akkor sem csalna adót, ha a felelősségre vonás valószínűsége elenyésző lenne, a megkérdezettek tizede viszont nagyon valószínűnek tartja, hogy adót csalna ebben az esetben.
Amikor viszont a megkérdezetteknek választaniuk kellett, hogy ha lakásfelújításuk során egy mester azt ajánlaná: számla nélkül 300 ezerért vagy számlával 360 ezerért hajlandó elvégezni a munkát, akkor a válaszolók 75 százaléka az alacsonyabb árat választotta. A kutatásvezető két szerző, Fazekas Károly és Semjén András ebből azt a következtetést vonta le, hogy a számla nélküli vásárlásban testet öltő áfa-csalást (a be nem fizetett áfa az esetek nagy részében a vevő, a megrendelő zsebében marad) a lakosság mintegy harmada nem is tekinti adócsalásnak (ami részben érthető is, hiszen az áfa-befizetési kötelezettség nem a vevőt, hanem az eladót terheli).
A közbeszédben a rejtett munka (amelyek sokaságából összerakható a rejtett gazdaság) definíciójára számtalan kifejezés használatos, de a szakirodalomban egyetértés alakult ki – válaszolja kérdésemre
Lackó Mária. Azaz a rejtett munka azokat a pénzért végzett termelési folyamatokat és szolgáltatásokat foglalja magába, amelyek az állam által nincsenek regisztrálva, adózási vagy segélyhez juttatási célból rejtettek az állam elől, de egyébként legálisak – teszi hozzá az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa. Tehát a drogkereskedelem, vagy a csempészett cigaretta árusítása már kívül esik a rejtett gazdaság fogalomkörén.
A prostitúció azonban benne van, fűzi hozzá Lackó Mária, aki érdekességként megemlíti, hogy egy-egy ország teljesítményében, amit a GDP-vel (a bruttó hazai termékkel) szoktak kifejezni, a statisztika a rejtett gazdasággal is számol.
Az ezredforduló táján a magyar GDP-hez 16 százalékot adott hozzá a KSH, azaz ekkora rejtett gazdasági teljesítményt becsült, ma már csak 12 százalékot ad hozzá. Az igazsághoz tartozik, hogy a Pénzügyminisztérium a fekete gazdaság elleni „hadjárata” során, a GDP 17-18 százalékát jelölte meg feketének.

Laffer-görbe
Tévedés azt hinni, hogy a magyar adat kirívóan magas, az olasz vagy a lengyel becsült mutató ugyanis semmivel sem kisebb, a legfejlettebb országoknál viszont 2-8 százalékos az arány. Kutatásai során Lackó Mária felállította azt az
összefüggést, amely szerint a magasabb adókulcs alkalmazása ugyan több állami adóbevételt eredményez, de minél magasabb egy országban a korrupció szintje és egy ország minél fejletlenebb, annál kisebb lesz az adókulcsok adóbevételt növelő hatása.
A most következő érveléshez kitérőt kell tenni, amelyhez egy tudományos – de a mai napig be nem bizonyított – tételt szükséges segítségül hívni, a Laffer-görbét. Ez az ábra azt mutatja meg, hogy mekkora adókulcshoz mekkora adóbevétel tartozik. A görbe a 0 adókulcsnál kezdődik, ekkor a kormányzat 0 adóbevételre számíthat. Ha az adókulcs nő, növekszik az adóbevétel. A fák és az adóbevételek azonban nem nőnek az égig, azaz biztosak lehetünk abban, hogy 100 százalékos adókulcs esetén az emberek bejelentett módon semennyit sem fognak dolgozni, és nem lesz adóbevétel sem. Mivel a görbe két végpontján 0 az adóbevétel, közöttük pedig pozitív, a görbének a pozitív tartományban valamilyen alakot kell felvennie.
Arthur Laffer szerint ez egy fordított U betűhöz hasonlít: az adóbevétel egy ideig növekszik az adókulcs emelésével, egy pont után viszont csökkeni, kezd. Az ebből fakadó, talán naiv gazdaságpolitikai következtetés az, hogy túl magas adókulcsok esetén az adókulcs mérséklése hasznos, ekkor ugyanis nőne az adóbevétel.
Ez az empirikusan a mai napig be nem bizonyított tétel
Magyarországra sem igaz – állítja a kutató. Véleménye szerint a Laffer-görbe sémáját nem lehet ráhúzni a magyar gazdaságra, még akkor sem, ha számolunk a magyar korrupciós tényezővel. Tétele szerint ugyanis egyrészről létezik egy általános hatás, hogy a növekvő adóráta több bevételt eredményez, ugyanakkor a magas adóráta és a korrupció együtt, egymásra hatva csökkenti az adóbevételt.
„Minél nagyobb egy országban az adóráta és minél nagyobb ott a korrupció, annál kisebb az adóbevétel” – hangsúlyozza a kutató. Az adóráta csökkentése ezért nem vezet automatikusan és arányosan az adóbevétel növekedéséhez.
Lackó Mária több tanulmányában arra a következtetésre jutott, hogy a magyar rejtett gazdaság miatti elmaradt adóbevételek 2000-2004 között évente megközelítették a GDP 7 százalékát. Ha az arány tavaly is érvényes volt, akkor az 1.900 milliárd forintot jelentett volna. (Ennek a summának az érzékeltetéseként: 7, illetve 12-13 évre lenne elég az összeg ahhoz, hogy minden évben kifizessék a 13. havi nyugdíjat.) Ha valaki azt hiszi, hogy a GDP 7 százalékát kitevő magyar adókiesés kiugróan magas, akkor fogódzkodjon meg: Törökország mutatója 8,4 százalék, Lengyelországé 8 százalék,
Görögországé, Csehországé, Olaszországé és Szlovákiáé 6-6 százalék. (Noha Európában van olyan ország, például Svédország, ahol nagyon magas az adóráta, de jó az adómorál. A korrupció egyrészt „nem viszi el az adóbevételeket”, másrészt a lakosság is becsületes adófizető, mert tisztában van azzal, hogy jó célra fordítják az adóját.)
Fekete-szürke
Persze senki se gondolja, hogy a rejtett gazdaságból be nem fizetett 1.900 milliárd forint, vagy annak akár csak a fele, egy-két év alatt is befolyhat a költségvetésbe. Ezzel az illúzióval senki sem áltathatja magát – vallja Lackó Mária.
Ezt erősítette meg egy konferencián nemrég Oszkó Péter. A Deloitte elnök-vezérigazgatója szerint nincs ma realitása annak, hogy a fekete-szürke gazdaságban eltitkolt legalább ezermilliárd forint adó befolyik a költségvetésbe a jelenlegi adóterhelés mellett, mert akkor vállalkozások sokasága szűnne meg. Ugyanakkor közgazdászok régóta mondják, hogy a munkát terhelő adókat csökkentve, fokozatosan szűkíteni lehet a fekete-szürke, azaz a rejtetett gazdaság méretét. S a tehercsökkentést össze lehetne kapcsolni egy szigorúbb ellenőrzéssel, amint azt tették Oroszországban vagy Szlovákiában is, amikor ott bevezették az egykulcsos adót.
Hogy erre mikor kerülhet sor nálunk, ez jó kérdés, a válasz ma még rejtve marad.
Emőd Pál

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!